Parajd

Parajd

Földrajzi elhelyezkedése:

A településhez közigazgatásilag több település is tartozik: Alsósófalva, Felsősófalva, Bucsin és Békástanya.. Érdemes megjegyezni róla, hogy a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányahelye és a Székely-Sóvidék természetes központja.

Szováta innen csupán 8, Marosvásárhely 62, Székelyudvarhely 38, míg Gyergyószentmiklós csupán 51kilométerre található.

A XX. század elején építették meg vasútállomását. A lakosság gazdálkodásának szempontjából nagyon fontos az itteni sóhegy illetve sóaknák kiépülése. A sóhegy geológiai szempontból vizsgálva is páratlan, hiszen 1600 méter vastag , belsejében három milliárd kősó van. Ez és a híres sófürdő az, ami a várost igazán híressé tette.

 

Érdemes tudni a sóbányáról:

1976-81 között nyitották meg a napjainkban használt sóbányát. Megközelítése egyszerű, hiszen a vállalat közvetlen autóbuszjáratokat indított a bánya centrumába. Az asztmában szenvedő betegek egyszerre gyógyulhatnak és kikapcsolódhatnak.

A látogatók csupán 80 méteres mélységig haladnak, a sóbányászat azonban ettől sokkal mélyebb rétegekben történik. A szinteket úgynevezett sófekvetek választják el egymástól, 25 méterenként. A sóbányászat a bejárattól számított 280 méter mélységekben történik. Ez a folyamat nyolc termelőszinten zajlik, ahol a kifejtést robbantással oldják meg. A természetes állapotában így kitermelt só még szürlés színű, de minősége kiváló. A bánya mintegy 100 bányásznak ad munkalehetőségek, akik naponta elképesztő mennyiségű, mintegy 600 tonna sót termelnek ki.

 

 

A parajdi sósfürdő

 

A 13A műúttól délre, az új sóbánya bejáratától 200 méterre, a sómalommal szemben,

Gyakran mezotermális fürdőként is emlegetik. A 13A műúttól déli irányba haladva közelíthető meg, nem messze a sóbányától egy sómalommal szemben találjuk a Sóháta északi vonulatánál. Sós vizében megannyi nyomelem található: kén, kalcium, lítium. Utoljára 1948-ban mélyítették 2200 méterre, és a vizet vascsövön vezetik a tükörfürdő területére. Felülete 1200 m2, hőmérséklete: 46 oC, mennyisége: 46.000 l.

Az alábbi betegségben szenvedő emberek számoltak be a víz jótékony hatása révén javulásról: mozgásszervi, nőgyógyászati problémák és bőrbántalmak.

Sóháta, mint természetvédelmi terület:

Parajd belterületétől délnyugatra található a Sóháta elnevezésű nyolc hektárnyi terület, melyet természetvédelmi területté nyilvánítottak. A sószorossal, sószakadékokkal és sósziklákkal szabdalt terület legmagasabb pontja 576 méter és a Sóhegy elnevezést kapta.Itt található a a Korond vizének áttöréses szurdoka és az esőbarázdás kősósziklák Emellett töbrei, sódolinái miatt döntött úgy az itteni hatóság, hogy védterületté nyilvánítják.

 

A sószoros

Erdély egyik legszebb természeti ritkaságként emlegetik a régi sóbánya közelében található szorost, melyben a Korond vize tör át Sóháta és Gyurkos között. Páratlan esztétikai élményt nyújtanak az itteni pőre sósziklák, a sószakadékok, a kisebb-nagyobb sóbarlangok, a sókarfiol-felületek, sárfolyások A csodaszép látványt egy dolog zavarja meg: az itt lerakott szemétkupacok.

Sóháta tetején a sótömzsnek nevezett terület fölött helyezkednek el a tölcsérek, dolinák, melyek keletkezése a viz beszivárgása miatt alakult ki, így az üregek behorpadtak.
Sokan döntöttek úgy, hogy hétvégi házaikat a Sóháta északi oldalán építtetik meg.

 

A település centruma:

 

A falu központjában található a XVIII. században épített református templom, melyhez a Gyergyó felé vezető 13B műút bal oldalán jutunk el legkönnyebben. Alapterülete 170 m2, és érdekessége, hogy az itteni régi katolikus templom hagyatéka a szentély, mely minden bizonnyal az 1400-as években épülhetett.

Ami a belsejét illeti, a berendezés a XVIII. század végén keletkezett, csak úgy mint csodás ezüst tányérja. A források szerint már a XVII. század előtt saját templommal rendelkezett a falu, bár az sem cáfolható, hogy Felsősófalva filiája volt. Parajd egyik legnagyobb látványossága a művelődési centrum, ahol néprajzi kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Itt mintegy 2000 tárgyi és történelmi emlék található, főként a település fő tevékenységével a sóvágással és sószállítással kapcsolatos eszközök.

Szekeres Lajos munkássága a kivitelezésben és a múzeum megszervezésében rendkívüli szereppel bír. Összesen 700 tárgyat gyűjtött össze. Pál Lajos festőművész művei pedig az épület előcsarnokában vannak. Ezek a festmények is főként a sóbányászat mint tematika köré szerveződtek, hiszen a sóvidéki ember életének kiemelkedő momentumaira világítanak rá.

A kincstár vagyonából építették fel a XIX. századi katolikus templomot. Az 1517-es reformáció után a lakosság nagy része fogékony lett az új hitre, és Szovátához csatlakoztak, az ottani lakossággal egy templomban tartották miséiket.

Az 1900-as évek utolsó harmadában egyházközösséggé verbuválódtak, de a templomot nem adták vissza nekik, ezért a XIX. században építettek egy újat (ami egyébként napjainkban is látható).

A katolikusok számaránya a XVIII. századra vált ismét jelentőssé, majd egy évszázaddal később számuk elérte az 500-at. Jelentős bázisukat a bányászok jelentették.

1994-ben kezdték megépíteni a római katolikus templomot, de ez a munkálat négy évig húzódott.

Híres építmények:

• Nyíres tetején álló kápolna
• volt sóhivatal épülete (mely ma rendelőként funkcionál)
• Az ortodox templom (Biserica Sfânta Treime)
• Áprily Lajos-emlékház