Pécska

Pécska paraméterei:
Pécska (románul Pecica, németül: Petschka): város Romániában, Arad megyében. Városközpont, amelyhez Tornya, Szederhát és Óbodrog tartozik.

Fekvése

Aradtól 19 km-re nyugatra, a Maros jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Neve valószínűleg kun vagy szláv eredetű.

Története

1335-ben Petk néven említik először. Területe már a bronzkorban lakott volt, határában van a Nagysánc, ahol 1882-ben bronzkori telepet tártak fel, majd a későbbi ásatásokkor kelta és dák erődítményekre is bukkantak. A falu feltárt temetője alapján a 11. században már magyarok lakták. Határában a Maros mellett találhatók Ajtonymonostor 11. századi romjai, melyet 1204-ben említenek először. A monostor valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el, és nem építették újjá. A romok nagy részét a 15. században a Maros elmosta. 1415 után már nem említik.Pécska 1335-ben egyházas hely volt, 1514-ben vámszedőhelyként említik. 1550-ben a török elől lakói elmenekültek. 1561-ben felégették, mert nem fizetett adót, de a hódoltságot átvészelte. Lakói ekkor nagyrészt szerbek voltak.A mai Pécska (Pecica) az egykori Ópécska és Magyarpécska települések egyesülése nyomán jött létre, amelyek 1960-tól képeznek egy közigazgatási egységet. A mai közigazgatási egység lakossága 1910-ben 20.562 volt, amiből 11.402 magyar, 7722 román, 1438 pedig egyéb (szerb, szlovák és német) nemzetiségű. A 9571 lakosú Ópécska többségében román, a 8066 lakosú Magyarpécska túlnyomóan magyar nemzetiségű volt. 1992-ben társközségeivel együtt 12.930 lakosa volt, ebből 6877 román, 5092 magyar, 697 roma és 34 német.

Látnivalók

Római katolikus templom

Az 1763-ban Lovász Mihály királyi kamarás, kamarai igazgató és kincstári uradalmak bérlője által építtetett templom a 19. század végére kicsinek és szűknek bizonyult a Pécskai hívek számára. Ennek helyére dr. Szabados József tiszteletbeli kanonok, magyarpécskai esperes-plébános vezetésével megindult a mozgalom az új templom megépítése érdekében. Hosszas előkészületek eredményeként 1886. augusztus 1-jén elhelyezték az új, jelenlegi templom alapkövét.

A terveket Reiter Ede temesvári és Halmay Andor aradi tervezők készítették. Az építő a szegedi Kovács József volt. Az építést a helyi kincstári vagyonbiztos Végh Aurél, Halmay Andor, Szabados József plébános, Isszekutz Mihály községi jegyző, Zdrahál Ferenc állami felügyelő és Kelemen István polgármester felügyelték. A templom építését 1886. július 15-én kezdték, 1887. szeptember 15-én fejezték be, és ugyanazon év november 13-án szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Az ablakait Walther Gida budapesti üvegfestő készítette 1915-ben.

A templom teljes egészében, mind kívül, mind belül, tiszta és szép gótikus stílusban épült. A templom szilárd nyerstégla építmény. Boltozata: fa-stukatúra. A torony magassága a föld felszínétől 49 méter és 25 centiméter. A templom belvilágának hossza 49 méter és 24 centiméter, míg a hajó szélessége 13 méter, magassága 10 méter és 80 centiméter. A két oldalhajó hossza 6 méter és 10 centiméter, míg szélessége 3 méter és 15 centiméter.

Híres emberek

• Itt született 1655 táján Szegedinác Jovánovics Péro, a 1735-i Péro-féle lázadás vezetője.
• Itt született 1813. február 20-án Ormós Zsigmond, művészettörténeti író, a MTA l. tagja (1861).
• Itt született 1875. november 13-án gr. Klebelsberg Kunó, belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar iskolarendszer megreformálója.
• Itt született 1885. augusztus 23-án Balla Ignác, író, költő, műfordító, újságíró.
• Itt született 1893-ban Nagy Oszkár, festő. Képzőművészet Magyarországon
• Itt született 1909. augusztus 8-án Martinszky János, festő. Képzőművészet Magyarországon

Testvérvárosa

Battonya, Magyarország (1996), Belgium (1990)

Források

Szakirodalom

• dr. Nagyhamágyi Sándor: Magyarpécska múltjából, Pécska, 1999


Forrás: Wikipedia Pécska