Pécska

Pécska a Maros jobb partján fekvő Arad megyei városközpont, melyhez közigazgatásilag Óbodrog, Tornya és Szenderhát tartozik.
Arad innen csupán 19 kilométerre található.

Elnevezése...

szláv eredetre utal.

Története röviden

Az első írásos források, melyek konkrét említést tesznek róla, a XIV. századból származnak. Ezekben még Petként olvashatunk róla. A település határában feküdt Nagysánc, ahol brozkori leletekre bukkantak. Majd a további ásatások alkalmával kelta és dák erődítmények is felszínre kerültek. Legutóbbi lelet, melyet feltártak egy temető részei voltak. Ezen leletek alapján a 11. lakosság egyértelműen a magyarság volt.

Ajtonymonostor romjaira a település határától nem messze bukkantak. Az első írásos forrás, mely említia XIII. századból származik. Minden bizonnyal  a tatárjáráskor pusztult el. Maradványait a Maros mosta el.

Pécskát mint egyházas hely említik a XIV. századi források. A XVI. században vámszedőhely, melynek lakosai a török offenzíva idején elhagyták a falut. A törökök lángba borították, mivel a kivetett adókat nem fizették.
A hódoltság után főként szerbek lakták. Területileg egységessé Pécska, Ópécska és Magyarpécska összeolvadása után vált.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, jelentős román és szerb, szlovák és német kisebbséggel.
1992-ben már a románság túlsúlya jellemző, de továbbra is élnek még itt magyarok, romák sőt németek is.

Látnivalói

római katolikus temploma

Lovász Mihály kamarás (kamarai igazgató) építtette a XVIII. század második felében.
Dr Szabados József nevéhez fűződik az új templom megépítésére irányuló mozgalom. Ő egyébként tiszteletbeli kanonok volt és a magyapécskai esperes- plébános.
Az új templom alapkövét 1886-ban rakták le.
A tervek elkészítése Reiter Ede és Halmay Andor aradi tervezők nevéhez fűződik. Kovács József építette meg. Az építést felügyelték: Végh Aurél, Halmay Andor, Szabados József plébános, Isszekutz Mihály községi jegyző, Zdrahál Ferenc állami felügyelő és Kelemen István polgármester.

A XIX. század második felében építették újjá és szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Walther Gida nevéhez fűződik az ablakok megfestése.

Az építmény tisztán gótlikus stílusjegyeket hordoz magán. Anyaga : nyerstégla. Boltozatát fa-struktúrás módszerrel oldották meg. Magassága kb 49 méter.

Belhossza: 49 méter. Hajója 13 méter széles és 10 méter magas. Oldalhajói: 6-6 méter hosszúak és 3-3 méter szélesek.

Pécskán születtek:

• Szegedinác Jovánovics Péro a XVIII. századi parasztlázadás vezetője.
• A művészettörténetíró Ormós Zsigmond, aki MTA tagja is volt.
• Klebelsberg Kunó a  magyar iskolarendszer megreformálója.
• A XIX századi festő Nagy Oszkár.
• A XX. századi festő Martinszky János.
• Az író, költő, műfordító, újságíró Balla Ignácz.
  

Testvérvárosa

a magyarországi Battonya.