ismertető

Megye: Arad megye.
Erdély régió.

Pécska a Maros jobb partján fekvő Arad megyei városközpont, melyhez közigazgatásilag Óbodrog, Tornya és Szenderhát tartozik.
Arad innen csupán 19 kilométerre található.

Elnevezése. . .

szláv eredetre utal.

Története röviden

Az első írásos források, melyek konkrét említést tesznek róla, a XIV. századból származnak. Ezekben még Petként olvashatunk róla. A település határában feküdt Nagysánc, ahol brozkori leletekre bukkantak. Majd a további ásatások alkalmával kelta és dák erődítmények is felszínre kerültek. Legutóbbi lelet, melyet feltártak egy temető részei voltak. Ezen leletek alapján a 11. lakosság egyértelműen a magyarság volt.

Ajtonymonostor romjaira a település határától nem messze bukkantak. Az első írásos forrás, mely említia XIII. századból származik. Minden bizonnyal  a tatárjáráskor pusztult el. Maradványait a Maros mosta el.

Pécskát mint egyházas hely említik a XIV. századi források. A XVI. században vámszedőhely, melynek lakosai a török offenzíva idején elhagyták a falut. A törökök lángba borították, mivel a kivetett adókat nem fizették.
A hódoltság után főként szerbek lakták. Területileg egységessé Pécska, Ópécska és Magyarpécska összeolvadása után vált.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, jelentős román és szerb, szlovák és német kisebbséggel.
1992-ben már a románság túlsúlya jellemző, de továbbra is élnek még itt magyarok, romák sőt németek is.

Látnivalói

római katolikus temploma

Lovász Mihály kamarás (kamarai igazgató) építtette a XVIII. század második felében.
Dr Szabados József nevéhez fűződik az új templom megépítésére irányuló mozgalom. Ő egyébként tiszteletbeli kanonok volt és a magyapécskai esperes- plébános.
Az új templom alapkövét 1886-ban rakták le.
A tervek elkészítése Reiter Ede és Halmay Andor aradi tervezők nevéhez fűződik. Kovács József építette meg. Az építést felügyelték: Végh Aurél, Halmay Andor, Szabados József plébános, Isszekutz Mihály községi jegyző, Zdrahál Ferenc állami felügyelő és Kelemen István polgármester.

A XIX. század második felében építették újjá és szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Walther Gida nevéhez fűződik az ablakok megfestése.

Az építmény tisztán gótlikus stílusjegyeket hordoz magán. Anyaga : nyerstégla. Boltozatát fa-struktúrás módszerrel oldották meg. Magassága kb 49 méter.

Belhossza: 49 méter. Hajója 13 méter széles és 10 méter magas. Oldalhajói: 6-6 méter hosszúak és 3-3 méter szélesek.

Pécskán születtek:

• Szegedinác Jovánovics Péro a XVIII. századi parasztlázadás vezetője.
• A művészettörténetíró Ormós Zsigmond, aki MTA tagja is volt.
• Klebelsberg Kunó a  magyar iskolarendszer megreformálója.
• A XIX századi festő Nagy Oszkár.
• A XX. századi festő Martinszky János.
• Az író, költő, műfordító, újságíró Balla Ignácz.
  

Testvérvárosa

a magyarországi Battonya.