ismertető

Megye: Szeben megye.
Erdély régió.

Rákovica az Olt folyó partján, Felek város közelében fekvő Szeben megyei település.

Elnevezése. . .

egy szláv kifejezésből származik, mely magyarra fordítva annyit tesz: rákban gazdag patak.
Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a XV. századból származnak. Ebben a forrásban még Rackawytz -ként olvashatunk róla. Napjainkban is használt névalakját a XVIII. században kapta.

Története röviden

A királyi birtok részét képező falu Talmácsszékhez tartozott, de a későbbiekben jelentős része Szebenszékhez, kisebb hányada pedig Fehér vármegyéhez került, ezután vegyes tulajdonban volt.

A település kapcsán jogi szempontból érdemes megemlíteni egy hosszú évszázadokig elhúzódó ügyet, mely pertárgya egy Saru alatt fekvő terület birtoklása volt.

A XVI. századtól jellemző itt az erőszakos és nagyméretű militarizálás, ugyanis az I. Román Határőrezredhez csatolták. Az itteni lakosság heves tiltakozással reagált, ezért őket kitelepítették, helyüket pedig más település lakosaival töltötték fel. Nem csoda, hogy a falut nemsoká már településközpontként említik a források. Az itt élők legfőbb tevékenysége a katonáskodás mellett a földművelés lett, minden család kapott egy-egy parcellát és földet, melyet a gazdaság korszerűsítésének hála, új eszközökkel és módszerekkel (pl vetésforgó) művelhetett.

A XIX. századi források szerint a település külterületeinek nagy része erdő, kisebbrészt pedig szántó, rét, legelő.

Az 1848-1849-es szabadságharc idején zajlott itt a jelentős fenyőfalvi csata, ahol a magyar kormány seregei David Urs székely hadosztállyal kiegészült serege csaptak össze.

Szeben vármegye részét a század második felétől képezte, ekkor már polgári közigazgatás alatt állt. A gazdaságban jelentős volt a XX. század első felében nyílt fonalgyér, majd a fegyvergyár. Az itteni lakosság, akik korábban földművesként dolgoztak, egyre inkább üzemi munkásság lett.

Lakossága

1850-es összeírások arról számolnak be, hogy a lakosság nagy része román nemzetiségű jelentős roma kisebbséggel. Vallásukat tekintve az itt élők nagy része görög katolikus.
2002-re ez az adat annyiban módosult, hogy bár számukat tekintve a románság a domináns, roma nemzetiségűek helyett magyarokról tudósít az összeírás. Felekezeti szempontból a lakosság nagy része ortodox, de él itt baptista vallású is.

 

A település látnivalói

• A XIX. században épült az itt található ortodox templom.
• Híres a település falumúzeuma.
  

Híres emberek

• A XIX. század egyik híres operaénekesnője, Călin Floarea itt látta meg a napvilágot.
• Az 1848-1849-es szabadságharc egyik alakja Simion Bărnuţiu itt telepedett le.