Resicabánya

ismertető


Megye: Krassó-Szörény megye.
Erdély régió.

Resicabánya  a Berzava partján fekvő Krassó-Szörény megyei város.
Temesvár innen 106 kilométerre van. Közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak hozzá: Bralova, Domány, Monyó, Kölnök, Krassócser, Kuptorja és Secu.
A Keresztdomb lábánál fekvő Bánság - hegyvidéki város 357 méter tengerszint feletti magasságban van.

Története röviden

Az első forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XVII. századból származik. Ebben még Reszinitzaként olvashatunk róla. A település határától nem messze a Berezva területén állt Borfő vára, mely minden bizonnyal a krassófői vár része volt.
A Német Lovagrend tulajdonát a XV. században képezte. Területét pontosan nem tudjuk meghatározni.
Napjainkban területileg és közigazgatásilag is egységet képez, de 1911 előtt külön részek voltak Resicabánya és Resicafalu.
Mindkét települést katolikus németek alapíthatták. Az első vasolvasztó a XVIII. században kezdte meg működését. A XIX. században osztrák-magyar kézbe került és megindult az acélgyártás.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része német, jelentős román, magyar, szlovák és szerb kisebbséggel.
2002-re a románok száma lett a domináns, rajtuk kívül élt még itt magyar, cigány és egyéb nemzetiségű is.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Resicabányai járás szerves részét Krassó-Szörény vármegyében.
Gazdaságában fontos szerepet játszik kokszolóüzeme, vízierőműve és hőerőműve is.

Látnivalói

  • Híres a Mozdony-múzeuma
  • A XIX. században építették a Keresztelő Szent János ortodox katedrálist.
  • Szintén XIX. századi a település római katolikus temploma.