Sarmaság

Sarmaság (románul Sărmaşăg): falu a mai Romániában Szilágy megyében.

Zilahtól 25 km-re északnyugatra a Zilah jobb partján fekszik, Moiad, Selymesilosva és Szilágylompért tartozik hozzá.1355-ben említi oklevél. 1910-ben 1855, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 6853 lakosából 5194 magyar, 1329 román, 315 cigány és 4 német volt.Lignitbányája van.

Földrajzi fekvése

Sarmaság Szilágy megye északi részén fekszik, a Nagykároly-Zsibó vasútvonal mentén, a szilágysági dombvidéken, utak kererszteződésében. A Nagykároly-Szilágysomlyó útból itt ágazik el a Zilah felé vezető út. Vasúti csomópont is Sarmaság. A Nagykároly-Zsibó vonalból innen ágazik el a Szilágysomlyó-Székelyhíd felé vezető vasút. Ugyancsak innen ágazik el a bányatelep rendes nyomtávú iparvasútja.<br> Északkeleten Szilágykövesd, délkeleten Lompért, északnyugaton Kisderzsida, nyugaton Majád, délnyugaton Krasznahídvég, délen Györtelek határolja.<br>Legközelebb eső nagytelepülések:<br>

• Szilágysomlyó (18 km),
• Zilah (28 km),
• Nagykároly(58 km),
• Szatmárnémeti (62 km),
• Nagyvárad (132 km).

Természeti viszonyai

A község felszíne alacsony dombvidék, 160 és 379 m (Kövesmagasa) tengerszint feletti magasság között. Éghajlata mérsékelt. Itt gyakran találkoznak a páradús nyugati légtömegek a keleti száraz kontinentális és a Földközi-tenger felől jövő forró légtömegekkel. A januári középhőmérséglet -3 °C, a legalacsonyabb hőmérségletet 1965. február 10-én mérték: -20,20 °C. A júliusi középhőmérséglet 21,1 °C, a legmagasabb hőmérségletet 1967. augusztus 5-én mérték: 36,2 °C. Az évi átlagos csapadékmenyyiség 627,2 mm.<br>A vidék legfontosabb altalajkincse a szén. A 28 ismert szénréteg alapján megállapítható, hogy korábban kis mélységü tenger nagy területen borította be a területet(is).A környéken gyakoriak a földcsuszamlás. A csuszamlások mellett gyakori a talajfolyás is (szolifukkció).

A település története

Sarmaság területén már a vaskorszakban volt emberi település. Roska Márton régészprofesszor az 1941-ben végzett ásatások alkalmával ezüst leletekre bukkant.

Első írásos adatok 1355-ből származnak Sarmassagh néven, mint közép-szolnoki birtok. 1467-ben Sarmassagh, 1487-ben Sármáaságh néven említik a dokumentumok.

A hagyományok szerint a település lakossága eredetileg a Branyicska tatárdúláskor a Töklen erdőbe menekült, s visszatérve már a mai helyén épült fel újra a község, amely erdőkkel körülvéve védettebb volt. A település Sarmassághy Lászlóról kaphatta a nevét, aki a Báthoriaktól birtokolta a falut.

A szájhagyomány szerint azonban a környéken található sarma, vagy sarmás nevü (medvehagyma) növényről nevezhették el a települést. A már említett okirat arról tudósít, hogy Kont Miklós vajda és Szolnok vármegye főispánja uradalmat hagy az utódokra, s ettől kezdve Sarmaság birtokként szerepel.

1423-ban Zsigmond király parancsára a Kusalyi Jakcs György fiának, Jánosnak iktatják tulajdonába a vidéket. 1475-ben Sarnasághy Elek birtoka volt, aki már jobbágyokat tartott. 1543-ban mint közép-szolnoki birtok Sarmaságh néven szerepelt, Sarmasághy László és Mihály tulajdonában.

1549-ben 19 kapu után fizetnek adót, s összeírtak még 28 szegényt, kilenc szolgát (servitort), nyolc új házat és három nemesi udvarházat, melyek Sarmasághy András tulajdonát képezték. Ebben az időben Sarmaság a kövesdi jószághoz tartozott, amely a Sarmasághyak ősi birtoka volt - Derzsida, Majád és Lompért falvakkal együtt -, egész az 1600-as évek elejéig.<br>Sarmasághy János lánya, Anna Gyerőmonostori Kemény János felesége lesz, s így örökség - és vásárlás - révén a Kemény családra száll a birtok. Az 1799-es összeírás megemlíti Kemény Farkas grófot, Kemény Miklósné bárónőt, mint birtokosokat. A báró Kemény család volt a község földesura egész az 1800-as évek végéig. 1800-ban a birtok egy részét két csehországi főúr veszi meg: Fröhlich Albin és báró Wessebe Hatwig. A második világháború végén tőlük államosították a földeket. A határ kisebb részét sarmaságiak veszik meg.<br>A Fröhlich Albintól államosított földbírtokot 1945-ben kiosztották a földnélkülieknek, akik általában egy-egy fél holdat kaptak.

Lakossága

Az 1600-as évekből fennmaradt okmányok 38 jobbágy családról tesznek említést, valamint öt pusztaházról, amelyekből elszöktek az emberek.<br>1611-ben Báthory Gábor fejedelem városként emíti Sarmaságot.<br>1715 ben 99 főt számláltak, melyből 19 jobbágy, 13 zsellér, azaz 32 háztartás. Ám ekkor csak az adókat írták össze, a szabadokat és a nemeseket nem. Innen adódik a nagy külömbség, hiszen 1720-ban 288 főt számláltak Sarmaságon.<br>1915-ös összeírás szerint már foglalkoztak szőlőtermesztéssel, ami nagy múltra tekint vissza.<br>1847 -ben 783 volt a lakosság száma, melyből 758 református, 18 görög katólikus, 8 római katólikus, 2 izraelita.<br>1936-ban 2370 a polgárok száma.<br>Az 1997-es népszámlálás szerint 4933 fő él itt, ebből vallási hovatartozás szerint:<br>

• 918 ortodox,
• 3583 református,
• 264 római katólikus,
• 10 unitárius,
• 120 baptista,
• 11 egyéb,
• egy ateista,
• hét vallásnélküli.

A 2002 -es népszámlálás szerint, a polgárok száma eléri a a 6547 es számot.

Ebből etnikai megosztás szerint:

• Magyar - 5168
• Román - 1156
• Cigány - 217
• Ukrán - 4
• Német - 1
• Orosz/Lipován - 1

<br>Vallási hovatartozás szerint:

• Református - 4635
• Ortodox - 1164
• Katolikus - 426
• Baptista - 232
• Görög Katólikus - 25
• Pünkösdista - 13
• Unitárius - 9
• Evangéliumi - 2
• Zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus 1
• Más 34
• Felekezeten kivüli 5
• Ateista 1
• Nem válaszolt 1

Sarmaság községhez tartozik:

• Selymesilosva - 783 lakos,
• Syilágylompért - 877 lakos,
• Majád - 222 lakos,
• Magurahegy - 33 személy.


Forrás: Wikipedia Sarmaság