Sepsibesenyő

Sepsibesenyő a Bodoki-hegység déli nyúlványa közelében a Besenyő-patak mellett fekvő Kovászna megyei falu, mely közigazgatásilag Maksához tartozik. Sepsiszentgyörgy is csak pár kilométerre van innen.

Elnevezése...

minden bizonnyal besenyő lakóiról származik.

Története röviden

A település határától nem messze őskorból származó erődített templom állhatott, tehát hosszú idők óta lakott terület.
Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben még Besenczsedként olvashatunk róla. A nagy befolyással rendelkező Gyárfás család XVIII. századi udvarházát a XX. században bontották le.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.
1992-es népszámlálási adatok ennél kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú magyarság mellett ugyanis élt itt román és cigány  nemzetiségű is.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Sepsi járás szerves részét Háromszék vármegyében.

Látnivalói

• 1200-as években épített református temploma, melyet Szent Mártonnak szenteltek fel. A XV. században renoválni kellett. A régi freskók elpusztultak.
• XIX. századi a Babos család udvarháza.
• Kénes vízforrású, nagyméretű víztározója van.
  

Sepsibesenyőn született...

a híres jogász Szabó Imre, aki főhadnagyként az Aradon állomásozó sereg táborának főparancsnoka volt.

• Itt született Szabó Imre (1821-1901), jogász, főhadnagy, az aradi ostromsereg tábori főparancsnoka