Siklód

ismertető


Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

  • Siklód

     

    Siklód igazi ”hegyre szúrt” falu, a világ „végén. ”- írja Orbán Balász Székelyföld leírásában.

     

    Siklód, a „hegyre szúrt falu” egy új színfolt a székelyföldi túrizmus palettáján! A település legnagyobb értéke a Székelyföld településeihez képest nagyszámban fennmaradt, a székely sóvídéki stílust őrző tornácos házaiban, és csodálatos fekvésében rejlik. A település irányába egyre nagyobb az érdeklődés

    A község elhelyezkedéséből adódóan könnyen elérhetőek Székelyföld és Szászföld nevezetességei.

     

    Elhelyezkedés:

    Közigazgatásilag Etéd községhez tartozik.

    Nagymúltra visszatekintő kicsiny székely - magyar település, zsákfalu, mely Romániában, Hargita – megyében, Udvarhelyszéken, a Sóvidéki-dombság északnyugati szegletében, a fürdőjéről híres Szovátától és a sóbányájáról híres Parajdtól légvonalban egyaránt tíz-tíz kilométerre, dél-délnyugati irányban található. Makkfalvától 16 km-re, Székelykeresztúrtól 32 km-re fekszik.

     

    Természeti környezet:

    Magát a falut minden irányból hegyek veszik körül, melynek tengerszint feletti magassága 700-800 m. A gazdag épített környezethez hozzájárul a falu kedvező természeti adottsága, mivel a világtól elzártan, az 1025 m magas Siklódi-kő, és a 991 m magas Küsmödi-kő lábánál fekszik, egy forrásokkal gazdagon táplált, máig szinte érinthetetlen völgyben. Távol a világ zajától.

     

    A település, és gazdag épített öröksége:

    A falunak a hegyek közé való elzártsága, s a többi környező településtől való elszigeteltsége, az izoláltság magyarázza meg a skanzen jellegű faluképet. Épületállománya az erdélyi falvak között is kiemelkedő. Siklód építészete alig változott az elmúlt egy- két évszázadban. A település házainak 70-80 % az eredeti székely só vidéki építkezés építészeti jegyeit hordja magán. A falukép egységes. Az épületek nagy része hagyományos építőanyagokból és technikákkal épült. A faluképtől jelentősen csupán néhány épület tér el

     

    Hagyományok:

    A faluban, nagyszámban maradt meg az egyedi jellegzetességet hordozó (Váradi kockás lajbi; Fenyőágas ing; zöld kalap, stb. . ) székely népviselet, mely egyediségében különbözik az ismert székely népviselettől. A szőttesek, varrottasok egyedi mintavilágot képviselnek. Számos népszokást, és hagyományt, a mai napig ápolnak a faluban, melyek közül több kiveszőben van. A település elzártságából adódóan sajátos nyelvezet alakult ki, mely számos szóban, kifejezésben különbözik a székely nyelvjárástól.

    A település további nevezetessége a Kós Károly tervei alapján, a nagy építész halála után épített református templom (1994), és a műemléki védettség alatt álló, 1784-ben fából épült készült harangláb.

     

    Siklód lakossága 300 fő, mind református székely-magyarok. A település népessége elöregedőben van. Azonban, csaknem 1300 fő elszármazott él szerte a világban, a legtöbben Erdélyben.

    A faluban 11 magyarországi család vásárolt ingatlant, ami jelentős számarányt képvisel a környező településekben tapasztaltakhoz képest. (egyedül Énlakán - 15 km – van nagyobb arányban jelen az anyaországi tulajdon)

    A falu Etéd községközponthoz tartozik Énlakával, Körispatakkal, Küsmőddel egyetemben.

     

     

      

     

     

    Siklód látnivalói, a falu nevezetességei

     

    • Siklód házainak 70-80 százaléka a sóvidéki székely építkezés elemeit hagyományos formában, skanzen szerűen őrzi egyedülálló módon a Kárpát-medencében, amely mindhárom település részén (Murva, Alfalu, Papszer) nagyszámban megtalálható.
    • Kós Károly által tervezett kazettás mennyezetű Református templom.
    • Fa harangláb 1784 (Műemlék)
    • Siklódi férfi, női székely népviselet és szőttesek     
    • I. és II. Világháborús hősi és a turulmadaras millenniumi emlékmű (Műemlék)
    • A „cserepes” tűzhely, és múzeum    
    • Siklódról elszármazottak férfikórusa
    • Siklódi-kő 1025 m;Küsmödi-kő 901 m egykori vulkáni kaldera maradványok (kiváló túrázási lehetőségek)
    • A falu és közvetlen környékének fakadóvizekben és forrásokban való gazdagsága
    • A régi, siklódi hagyomány szerinti temetkezési szokást őrző sírkövek
    • A mondavilág emlékei
    • Hagyományos növénytermesztés és állattartás

     

     

    Események- Rendezvények

     

    • Húsvéti „fenyőágazás”(évi rendszeres hagyomány)
    • Húsvéti „hajnalozás”(évi rendszeres hagyomány)
    • Pünkösdi Királynézás (kiveszőfélben lévő hagyomány)
    • Falutalálkozó (minden évben megrendezésre kerül)
    • Szüreti bál (minden évben megrendezésre kerül)
    • Kosaras bál (minden évben megrendezésre kerül)

     

    A település honlapja: www. siklod. hu