Szamosújvár

 Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis) Kolozs megyei Román községközpont,melyhez közigazgatásilag Kérő és Vízszilvás tartozik. Az erdélyi örmények legfontosabb központja, az örmény katolikus püspökség székhelye.Kolozsvár csupán 44 km-re található innen.
Nevét a Martinuzzi Fráter György által 1540 körül építtetett várkastélyról kapta, aki itt tartotta kincseit.

Története röviden

A hagyományok szerint, területe már az őskorban is lakott volt. A rómaiak idején, a város bejáratánál castrum állt, mely a Congrj nevet viselte. Ennek maradványait a város építésekor beépítették a házakba.A XIII. században említik először, ekkor még Gerlahida néven. Tény, a dési sóút itt kelt át a Szamoson.Ebben az időszakban már rendelkezett megerősített várhellyel. Több pusztítást is megélt. Az utolsó a Rákóczi szabadságharc idején történt. A várost örmények alapították a XVIII. században. A város alapterveit Alexa római mérnök készítette. A XVIII. században kezdődnek meg, az örmény betelepedések. Először bérbe, majd örök áron veszik meg az uradalmat.Gyors fejlődésnek indul a város. Lakosainak nagy része gazdag tímár és marha kereskedő. A XVIII. században szabad királyi város lesz, majd Doboka vármegye székhelye. Az első világháború hatására,hanyatlásnak indul a zárt örmény-magyar etnikai jelleg. Majd a második világháború idején az örmények nagy része kivonul. A mai lakosság javarészt a környezõ falvakból költözött be az 50-es évektõl .Az 1910-es összeírások szerint a lakosság nagy része magyar. 1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Szamosújvári járás szerves részét Szolnok-Doboka vármegyében.A 2002-es népszámlálási adatok sem mutattak jelentős változást.

Nevezetességek

• Katolikus székesegyháza a város főterén áll,melyet a XVIII. században építettek. Rubens egy tanítványának képe található bent. A kalandos történetű kép a XX. század óta látható ismét a templomban.

• Az örmény  Salamon-templom a XVIII. században épült.

Közép-Európában talán ez az egyetlen barokk szerkezetű,és építészeti szellemiségű város. Párhuzamos utcák, átlós mellékutcák, szimmetrikusan elrendezve a központi piac két oldalán. Az utcákon végig sétálva, jellegzetes barokk házakat,és klasszikusabb épületeket találhatunk.

1. Martinuzzi kastély (Bálványos-Ujvár). Ma börtönként üzemel. Először Szatmári Laczk Jakab erdélyi vajda erősítette meg a XIII. században épült várhelyet.Nagyobb része azonban a XVI. században épült a Domenico Da Bologna tervei alapján Martinuzzi Fráter György idejében. A XVII. században ismét tovább erősítik Agostino Serena és Giovanni Landi tervei alapján.Stílusjegyeit nézve, legnagyobb részt reneszánsz és barokk stílusjegyeket hordoz.A XVIII. század után fogházként üzemel.Majd a XIX. században pluszban három épülettel bővítik.

A várhoz kötõdõ fontosabb események: 1553-56 között várkapitány Dobó István, az egri hõs ; 1594-ben Báthory Zsigmond parancsára itt fojtják meg a két erdélyi fõurat, Báthory Boldizsárt és Kovasóczi Farkast; 1869 után haláláig ide volt bezárva Rózsa Sándor. Sírja a fogház melletti temetõben található.A kommunizmus idejében a legszigorúbb rendszerû politikai börtön volt.

2.Az örmény-katolikus székesegyház:  A város főterén található,stílusát tekintve osztrák-barokk stílusban.Homlokzata, a többszöri átépítések miatt klasszicizáló jelleget mutat. A XVIII. században kezdődött meg építése, de sajnos a munkálatok alatt tornya ledőlt, ezért csak a XIX. században tudták felavatni. Építői közé tartozik: Thalinger Frigyes, Uberlakher Antal, Jung József. A szobordíszek Hoffmayer Simon,és és a Csűrös testvérek keze munkáját dicsérik. Ferenc császártól egy fõoltárképet kapnak, "Krisztus levételét a keresztrõl". Ezt Rubensnek tulajdonítják.

3.A Salamon templom(Boldogasszony templom. A XVIII. században épült első örmény katolikus temploma. Ekkor,a Sinai Salamon adományozta telken állt. Erről tanúskodik a homlokzaton olvasható felirat is.

4.A ferencrendi zárdatemplom (Bobalna utca 8) A városba a XVIII. századba telepednek le a ferencesek.Templomukat,zárdájukat,homlokzatukat,és tornyukat is szintén a XVIII. században építik. A XIX. században sajnálatos módon leégett.

5.A múzeum épülete(volt Karátsonyi ház )Az épület egyike a meglévő barokk stílusú örmény házaknak. Kapuzatát,mely szintén barokk stílusú két nagy Atlasz szobor tart.

Itt született

• 1780. június 2-án Gorove László helytörténész, író.
• 1875. augusztus 21-én Bányai Elemér író.
• 1932. február 18-án Pongrátz Gergely, a Corvin-közi felkelők parancsnoka.
  
• Itt raboskodott 1873-tól haláláig Rózsa Sándor.Sírja a rabtemetőben van.
• Czetz János szabadságharcos. A helybeli cserkészcsapat névadója.
• Szongoth Kristóf  tanár és történész, az Armenia folyóirat alapítója és szerkesztõje.
• Lukácsi Kristóf esperes, történész, író, az örmény-katolikus fiúintézet megalapítója és támogatója.