ismertető

Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Szászkézd Segesvár közelében fekvő Maros megyei falu, melyhez közigazgatásilag Miklóstelke és Zoltán tartozik. A település névalakja minden bizonnyal a Keszti törzset jelöli. A Keszti elnevezés pedig a kéz főnévből ered. Az itteni szász lakosságot, akik megalapították a falu jelöli a szász előtag.

Története röviden

A XI. században székely szállásterület. A főként határőrző feladatot ellátó székelység a XIII. században megalapította először Aranyosszéket, majd Kézdiszéket.
Az idők során számuk drasztikusan lecsökkent, ez tette szükségessé a szászok betelepítését a XIII. században, akik olyannyira jelentőssé tették a települést, hogy Segesvárhoz hasonlították sokan szépsége miatt.
Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Kyzdként olvashatunk róla.
A középkorban építették a települést övező hegyen a várat, melynek romjai napjainkban is megtekinthetőek. A XVII. századi török seregek támadása zilálta le. Több jelentős történelmi momentum is volt itt: 1663-as országgyűlés, kuruc és császári seregek csaptak össze itt.
Gazdasági szempontból meghatározó volt a komlótermesztés, a szőlőtermesztés és az állattenyésztés is.


Lakossága

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része szász, de nem elhanyagolható a románság, és a magyarság száma sem.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Segesvári járás részét Nagy-Küküllő vármegyében.
1992-es népszámlálási adatok  árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú románság mellett ugyanis élt itt szász, cigány és magyar nemzetiségű is.

Látnivaló

Az 1600-as években a szász lakosság saját templomot épített. Az evangélikus templom adott helyet az 1663-as országgyűlésnek. A XVII. században átépítették, majd a következő évszázadban ismét. A XX. században egy nagy volumenű földrengés miatt állapota meglehetősen lepusztult.