ismertető

Megye: Kolozs megye.
Erdély régió.

Szék Kolozsvártól csupán 45 km-re fekszik a Mezőségben, Kolozs megyében.

Elnevezése. . .

egy magyar főnévből ered, a szik-ből , melynek jelentése időszakos vízállás. Egyes elképzelések azonban a szláv sek főnévből eredeztetik, melynek jelentése vágás, irtvány. Az viszont bizonyos, hogy román elnevezése, a Sic a magyar nyelvből származik.

Története röviden

Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a XIII. század végéről származnak. Ezen forrásokban még Zeek- ként olvashatunk róla. A település már hosszú évszázadok óta ismert sóbányászatának köszönhetően a középkorban szabad királyi város volt, mely egy összegben adózott a királynak és számos privilégiummal rendelkezett. Három egység alkotta: Csipkeszeg, Felszeg és Forrószeg. Mindhárom egység híres önálló táncházáról.

A település református templomának építtetői a ciszterciek voltak. Napjainkban is megtekinthetőek a belső falakon található freskók maradványai. A településen számos történelmi esemény zaljott: merényletkísérlet Báthori Gábor ellen, továbbá 1717. augusztus 24-én, a betörő tatárok kb 600 embert kényszerítettek távozásra a faluból, fosztogattak, gyújtogattak. Ezt a napot a falu lakói gyásznapként tartják nyilván.

1910-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része magyar, jelentős román kisebbséggel.
Egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig volt a Szamosújvári járás része, Szolnok-Doboka vármegyében.

1992-es statisztikák alapján a 3189 lélekszámú település lakosai közül 3021 ember magyarnak, 152 románnal, 16 pedig cigánynak vallotta magát.
Jeles eseménynek számítanak az ún. széki napok, melyek 1999-óta kerülnek megrendezésre. Az ide látogatók ezen alkalmakkor széki néptáncokat tanulhatnak.

Széki születésű

• az író, költő és egyben tudományszervező Aranka György
• Bethlen Gáborról írott műve által egycsapásra ismertté vált a református lelkész Redmeczi T. János.