Székelykál

Székelykál a Káli-patak völgyében fekvő Maros megyei falu, mely közigazgatásilag Nagyernyével képez egyazon egységet.  Nem messze, csupán 15 km-re található Marosvásárhelytől.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely említést tesz róla, a XIV. századból származik. A pápai tizedjegyzékben még Kaalként olvashatunk róla.
A településtől nem messze voltak a középkorban Tövishegy és Szentpéter falvak. A XIX. században ezüstpénzre bukkantak itt. Egy évszázaddal korábban már vásártartási joggal rendelkezett. A Kripta elnevezésű hegyen építették meg a középkorban a falu templomát.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.
1992-es népszámlálási adatok alapján a lakosság nagy része magyar, de jelentős a románság száma, négy fő pedig cigánynak vallotta magát.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Marosi felső járás részét Maros-Torda vármegyében.

Látnivalók

• A településen a XVIII. században unitárius templomot és református templomot is építettek. Utóbbi épületben van a Kun család sírboltja.
• Az 1700-as évek második felében húzták fel a Kripta hegyen álló középkori vár helyére a római katolikus templomot.
  

Életének jelentős részét töltötte itt...

Cserei Mihály történész, aki udvarházát is ide építtette.