Székelykeresztúr

Útvonaltervező

ismertető

Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

Székelykeresztúr (románul Cristuru Secuiesc): A Gagy , a Fehér-Nyikó és a Nagy-Küküllő találkozásánál fekszik. Hargita megyei Román község, mely csupán 26km-re van Székelyudvarhelytől. A Székelykeresztúri-medence központja. Régen járási székhely is volt.

Elnevezése

Nevét valószínűleg templomáról kapta, melyet a Szent Kereszt tiszteletére emeltek. Nevének előtagja, a megkülönböztetést szolgálja, mely a Székelyföldre utal.

Története röviden

A XIV. században említik először, ekkor még S. Cruce néven. Székelykeresztúr az alábbi településekből alakult ki : Keresztúrfalva, és Timafalva. Ma már közigazgatásilag Fiatfalva és Betfalva is hozzá tartozik. Közelében, egészen pontosan a Sóskút melletti völgyben XVIII. századi telep nyomaira bukkantak. Valószínűleg már a XII. században is rendelkezett román stílusú templommal. A XIII. század idején, a településre johanniták érkeztek, akik kolostort és erődítményt is építettek. Ez sajnos a tatárjárás idején elpusztult. A XIV. században Zsigmond moldvai hadjáratakor több oklevelet keltez itt. A település híres volt szitakészítőiről. Ennek következtében Szitáskeresztúrként is emlegették. A XV században már mezővárosként volt nyilvántartva. Pozícióját a XIX. századig meg is őrizte. A XVI. században, kiváltságlevelet kapott Izabella királynétól. A XVII. században épült katolikus iskolája. Középkori kápolna állhatott a Jézuskilátó-hegyen. Feltehetően itt töltötte utolsó éjszakáját Petőfi Sándor a segesvári csata előtt. Emléktábláját a XX. században avatták fel. A kertben álló körtefa alatt írta utolsó versét. A timafalvi temetőben a költőnek „legendai sírja” áll. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar volt. A 2002-es népszámlálási adatok sem mutattak jelentős változást. A magyarság mellett élt itt román, cigány, és német nemzetiségű is.1956-óta ismét város.

Látnivalói

Római katolikus templomát a XV. században építették gótikus stílusban. Szentélyén az 1458-as évszám olvasható, ennek oka, hogy az előző XII. századból való templom helyére építették. Mivel, a XX. század elején renoválták és bővítették, több a XII. századból való freskómaradványokat találtak. Az 1904-es átépítéskor a 12. századi templomból származó freskótöredékeket találtak. Tornya a XVIII. században épült.
Unitárius templomát és gimnáziumát is szintén a XVIII. században építették.
Mai Református templomát a XIX. században építették, az előző templom helyére. Tornyát is a XIX. században magasították meg.
Az Orbán Balázs Líceumot 1793-ban alapították.
Ortodox templomát a XX. században építették.
A Molnár István Múzeum a térség tájmúzeuma, mely történeti és néprajzi gyűjteménnyel is rendelkezik.
A város déli részén található az úgynevezett Sóskút , mely a város gyógyfürdőtelepe.