Székelyszentmihály

Székelyszentmihály Hargita megyei falu, mely közigazgatásilag Siménfalvához tartozik.  Székelykeresztúr innen csupán 14 kilométerre van. Itt torkollik a Gada, a Szalon patak  a Nyikó és a Szalom-ptak összefolyásába.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz a településről, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban említik, hogy már ebben a korban templommal rendelkezett, amit Szent Mihály arkangyal tiszteletére szenteltek fel.

Az 1848-49-es szabadságharc után legyilkolt vértanúk emlékének tiszteleg a Hármashalom hegyen álló emlékmű. Egészen pontosan az Ugron kúriában ölték meg őket.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható a románság száma sem. 1992-es népszámlálási adatok alapján a lakosság nagy része magyar, de öt fő románnak vallotta magát.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Székelykeresztúri járás szerves részét Udvarhely vármegyében.

Látnivalói

• A középkorban megépült templom köveit használták fel a XIX. századi klasszicista unitárius templom építéséhez.
• Firtosvár szalonjából ered a Szalon-patak  ( - a hagyomány szerint) .
  

Itt született...

a kolozsvári tanár és igazgató Tarcsafalvi Albert és Varga Dénes a tordai író, aki pedagógiai témájú műveivel vált híressé.