ismertető

Megye: Szeben megye.
Erdély régió.

Szelindek Nagyszeben közelében, a nagyszeben-medgyesi főút mentén fekvő Szeben megyei község, mely egészen pontosan Erdélyben, a történei Királyföldön terül el.

Elnevezése

A Szelindek név szláv eredetű. Az első írásos forrás, mely említi, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Stolchumberechtként olvashatunk róla, de az idők során több névalakja is ismert: Stolcumberg , Stolczenburg , Nagyzelyndek,   Zelendek és Stoltzvár.

Német elnevezése magyarra fordítva annyit tesz: büszke vár ; míg román neve egy szláv kifejezésből eredeztethető.
A XX. század első évtizedében megtartott helységnévrendezéskor a községnek a Büszkevár elnevezés jutott, de a lakosság ezt nem fogadta el, sem a Belügyminisztérium, így tarthatta meg a Szelindek nevet.

Története röviden

A szebenszéki szabafalu lakossága eredetileg szász volt. Az 1700-as években török és tatár támadás is érte, a lakosság nagy része csak azért menekült meg, mert a település határában található várba tudtak menekülni. Landerek betelepülése jellemezte a XVIII. század közepét, de hamarosan el is hagyták ezt a területet.

1755-ös összírások szerint a lakosság nagy része szász, de majd egy évszázaddal később már az itt élő románság száma is megnövekedett.

Szebenszéki szász szabadfalu volt.

1658-ban a törökök, 1668-ban a tatárok dúlták föl, de a várba felhúzódó lakosság épségben megmenekült.

1733–34-ben landlerek (karintiai kriptoprotestánsok) települtek be, de többségük a század második felében elköltözött.

A lakosság nagy részének fő tevékenysége a földművelés is volt, egyes szász családok viszont fokozatosan hasítottak ki egyes földterületeket, amik ezek után  saját birtokukat képezték, ők rendelkezhettek vele. Ezt a mintát követte négy román család is, akik ún. Nachbarschaftot  (német szó, jelentése: szomszédság) hoztak létre.

Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc egyik fontos csatája zajlott ezen a területen: Bem tábornok sikeresen elhárította Puchner ostromát, mi több, egészen kiverte az ellenséget Erdély területéről.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig volt a Nagyszebeni járás része Szeben megyében.

Lakossága

Az 1900-as összeírások arról számolnak be, hogy az itteni lakosság nagy része román, de jelentős a német anyanyelvűek számaránya is. Felekezeti hovatartozás szerint az emberek nagy része evangélikus, de majdnem ilyen jelentős az ortodox vallásúak száma is. Görög katolikus vallást ezeknél jóval kevesebb ember gyakorol.

2002-es népszámlálási adatok szerint már a román nemzetiségűek száma domináns, míg a németeké ehhez képest rendkívül csekély. Ami a vallást illeti 2541 emberből 2433 vallotta magát ortodoxnak, 56 baptistának és 29 evangélikusnak.

Szelindek nevezetességei

• Gerébi család által építtetett vára a község központjában egy kb ötven méter magas emelkedőn áll. Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a XVI. századból származnak. Az akkoriban parasztvárként funkcionáló építményt Báthori István vezette hadak ostromolták, de a Hähn Márton vezette segédcsapat sikeresen visszaszerezte, az ellenséges haderőket pedig visszaverték innen. A várat még több ostrom is érte, hiszen támadta Székely Mózes, de a későbbiekben még a kurucok is. A XVIII. században addig ismeretlen "vendég" látogatott ide, a pestis, ami a lakosságot megtizedelte, a vár történetének vonatkozásában pedig azért megemlíteni, mert az életben maradt emberek is elmenekültek innen. Ami a vár anyagát illeti: téglából épült. Legelső része ami megépült, az északi szárny. Az idők folyamán többször is felújították, tornyokat húztak fel mellé. Páratlan volt a második építési munkálatok során kialakított palotaszárnya, mely öt méter magas emelettel rendelkezett. Az 1800-as években bontották le a középső várfalakat, de ezzel egy időben a falu akkori lakói gazdasági célokból építették ki a déli szárnyat.
• A torony nélküli gótikus templom minden bizonnyal az 1600-as években keletkezett.
• Ortodox temploma XIX. századi és a Szent Arkangyalok tiszteletére lett felszentelve.
  

Híres emberek

• Itt látta meg a napvilágot a híres prózaíró Johann Plattner.
• Petőfi Sándor az 1848-1849-es szabadságharc alkalmával itt csatlakozott Bem tábornok seregeihez.
• Személyesen tette itt tiszteletét a Kazinczy Ferenc, akit az itteni szász gazdák elutasítóan fogadtak. Erről az eseményről több írásos dokumentáció is beszámol