Szentgerice

Szentgerice Maros megyei falu,  az Egres-patak bal partján fekszik, Marosvásárhely közelében. Közigazgatásilag Backamadarashoz tartozik.

Elnevezése

A település névalakja többször is módosítva lett. A legkorábbi névalak latin eredetű, mely magyarul annyit tesz: Szent Kegyelem. Az itt élő unitárius vallású lakosság Szentgerlicére, később pedig Szentgericére változtatta.
Egyes elképzelések szerint pedig az itt álló, Szent Gerécia által vezetett kolostorral hozható összefüggésbe a neve.

Története röviden

A régészek értékes maradványokra bukkantak: ősállatok csontjait és egy kvarc vakarót hoztak felszínre a település határától nem messze.
Az első írásos forrás, mely említi, a XIV. századból származik. Ebben még Santa Gereciaként olvashatunk róla. Az 1500-as években építették meg az itt álló unitárius templomot, mely a gótika stílusjegyeit hordozza magát. Az idők során többször is szükségessé vált átalakítása, majd a XVIII. században felépítették tornyát, és sisakját.
Több zsinatot kellett itt megszervezni az 1900-as években, hiszen többfelől is támadás érte, és nem minősült ritkaságnak, ha a katolikus lakosság több ízben is fegyverrel adott nyomatékot akaratának.

A XIX. században építették fel a református templomot, az egykor itt álló fa templom helyett, majd toronnyal is kiegészítették.

A Jakab Elek kultúrház  ünnepélyes megnyitására 1926-ban került sor.


Lakossága

Az 1910-es népszámlálási adatok szerint az itt élők túlnyomó többsége magyar nemzetiségű.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Marosi alsó járás részét Maros -Torda megyében.

1992-ben a lakosság összetétele heterogén, hiszen a domináns számú magyarság mellett csekély számú cigányokról és egy román lakosról is beszámolnak a források.

A falu szülötte...

Jakab Elek író, történész, aki levéltárosként is tevékenykedett, és a híres tanár, író, Gál Kelemen.