Szentmáté

ismertető


Megye: Beszterce-Naszód megye.
Erdély régió.

Szentmáté település (románul Matei) Beszterce-Naszód megyében található Romániában.


A településről Lestyán Ferenc írt a rendelkezésre álló források segitségével.



Az első írásos források a 14. században keletkeztek, ahol még Máthé néven említik. A későbbiekben többször is módosult ez az elnevezés:Máthéé, Máthéfalva, Máthé, Szent Máthé, Szász-Máthé stb.

A legtöbben viszont egyet értenek abban, hogy az elnevezést a templomról kapta, hiszen a templomot Szent Máté tiszteletére szentelték fel. Mivel építésének idejében az uralkodó stílusirányzat a gótika volt, a templom ezek korstílus jellemző jegyeit viseli magán. A 17- században feltehetően szükségessé vált felújítása. Keresztboltozatos szentélye azonban a környéken található összes templomhoz hasonlatos és hűen tükrözi az akkori ízlésvilágot és uralkodó motívumait az építészetnek.


Míg 17 századi írásos források egy összetartó, egyházukhoz meleg szeretettel ragaszkodó közösségről írnak, szintén szó esik arról a tényről is, hogy ugyanazon évben két harangját és ezüstkelyhét paténéjéval együtt eladták, ami a hívek számának drasztikus megfogyatkozásáról tett tanúbizonyságot.
A templomban tett mindennemű beavatkozást, finomítást vagy épp újjáépítést dokumentáltak a templomban található dátumos feliratok.


Az 1517-es reformáció hatására az addig szigorúan a katolikus vallást követő település lakosának nagy részét megérintették a lutheri tanok. Amúgy is szász település révén könnyen fogékonyak voltak az új vallás hívó szavaira : nagy részük áttért a lutheránus hitre.

A 17. századi török veszély a települést is elérte. Az összpontosított török-tatár hadak az 1661–1663-as években törtek be a faluba, raboltak, gyilkoltak, fosztogattak. Ez persze a lakosság számának drasztikus csökkenését eredményezte. Ennek a problémának az orvoslására telepített be a Haller család a 18. század elején református családokat, megszerezvén az új vallás számára a templomot.

A katolikus hívek annyiban találtak kárpótlást, hogy a Lázár család közreműködésével és támogatásával méreteit tekintve nem nagy, viszont meghitt kis kápolnát építtettek.


A dualizmuskori települések elnevezésükat az ott élőkről kapták: Papi rét, Kengyelrét, Málé nyilak, Oltoványok, Gyérerdő, Bongord, Szent keresztnél stb.