Szováta

ismertető


Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Szováta (románul Sovata, németül Sowata):Maros megyei község, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Kopács, Illyésmező, Sóvárad és Szakadát. Az alábbi patakok veszik körbe: Kis-Küküllő, Juhos, Sebes, Szováta és Szakadát.   A Székely-Sóvidék központja, Európa hírű üdülőváros. Marosvásárhely csupán 60 km-re található innen.


 Fekvése

Marosvásárhelytől 60 km -re keletre a Mezőhavas délnyugati előterében a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955-óta város. Kopács, Illyésmező, Sóvárad és Szakadát tartozik hozzá.


Elnevezése

Nevének eredtéről több állítás és fent áll. Egyesek szerint a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta nevét. Míg mások szerint a szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből ered.


 Története röviden

A település már a római korban is lakott volt. A monda szerint itt már a rómaiak is bányásztak sót, és ez a középkorban is folytatódott. Sótavainak keletkezése nem bonyolult. A régi mélyedéseket csapadék és folyóvíz töltötte fel. A XVI. században szegény székely családok települtek ide, akiket elűztek de  rövid időn belül visszatértek. A XIX. században épült meg első fürdője, mely a Gérafürdő nevet viselte. Az évek során Felső-Szovátára helyeződött át, s itt nyitották meg a XX. században a fürdőtelepet. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar volt.1992-es népszámlálási adatok sem mutattak jelentős változást. A domináns számú magyarság mellett élt itt román, cigány és német nemzetiségű is.1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Nyárádszeredai járás szerves részét Maros-Torda vármegyében. A település lakosainak jelentős száma katolikus és református, míg kisebb számban ortodox vallású. Középiskola, kórház és több egészségügyi intézmény is van a teleplülésen.