Szucság

Szucság Kolozsvártól nem messze található, nem messze a Zilah felé vezető úttól, Kolozs megyében.

Elnevezése

Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a XIX. századból származnak. Ezen forrásokban még Szultság-ként írnak róla. Az idők során többféle elnevezése is ismert: Szutság, Szucsák, Suceag.

Lakossága

Az 1850-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része román, de él itt magyar , zsidó és cigány nemzetiségű is.
Vallási szempontból heterogén, hiszen jelen van az ortodox, a görög katolikus és a római katolikus vallás is.

1992-re ez annyiban módosult, hogy a számarányukat tekintve még mindig domináns románság mellett magyar és cigány nemzetiségűeket is számláltak.
Felekezeti hovatartozás szerint az itt élő 8490 emberből 536 fő ortodoxnak, 7 fő görög katolikusnak, 12 római katolikusnak, 612 ember reformátusnak, 3 pedig pünkösdistának vallotta magát.

Története

Szántó István jezsuitának 1581. szeptember 1-én keltezett jelentése alapján a falu is a kolozsmonostori apátság birtokai közé tartozott.A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Nádasmenti járásához tartozott.

Látnivaló

Napjainkban is megtekinthető a faluban található, dombtetőn álló temploma, melynek süvege barokk stílusban épült, míg kapuja az Árpád-korból származik. Mennyezetének páratlan szépségű díszítése a híres mester Umling Lőrinc nevéhez fűződik, míg a padelőlapok festése Asztalos Boka János munkáját dícséri. A csodálatos faragott kőemlékek és a szentségtartó fülke elkészítése is Süveges mesterhez köthető.

A másik templom, mely eredetileg a görök katolikusok fatemploma volt, a XX. század első felében épült.

Szucságon született...

a XX. századi híres történész Györffy György.