Brassó megye Bihar megye Fehér megye Hargita megye Hunyad megye Kolozs megye Máramaros megye Maros megye Kovászna megye Szilágy megye

TÉRKÉPES KERESŐ


Mozgassa az egérkurzort a térképen
Szálláshelyek
Wellness hotelek
Települések
Látnivalók
Események
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Erdélyi ételek
Erdélyi Utazás Katalógus
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak

Programok

Szilágycseh, 2014. dec. 29.-2015. jan. 2.

Partnereink:


Tenke

Tenke a Fekete-Körös mellett, a magyar határ közelében fekvő Bihar megyei község. Nagyvárad innen 40 kilométerre található.

Története röviden

A XIX. század második felében dinamikus fejlődés vette kezdetét. Megkezdte működését az Ipartestület, melynek székházat is építtettek, emellett az itteni vasútállomást a század utolsó évében adták át. Ebben az évben ez Erdélyben a harmadik átadott mellszobor itt áll. Anyagát tekintve bronz, Kossuthot idősebb korában ábrázolta a mintegy 225 cm magas, 54 cm széles, 72 cm magas tiroli márványból készült talapzatra helyezett szobor. Ez a református iskola melletti parkban látható. Gerenday Antal és fia Gerenday Béla nevéhez fűződik elkészítése.


Tenke monográfiája Fábián József munkája. Hosszú gyűjtési folyamat és kitartó és fáradtságos munka gyümölcse volt. Ezen munkásság révén szereztünk tudomást arról, hogy 1919-ben a menekülő magyarság hová rejtette a Kossuth-szobrot. Menekíteni kellett, ugyanis a román vezetőség elrendelte a szobor ledöntését, helyére pedig I. C. Bratianu szobrát állították. Ezt a későbbiekben a magyar katonák távolítják majd el.


Híres emberek:

Vass Zoltán, Berke Sándor,   Czapfalvy József, Bernáth Lajos egyaránt a falu lelkészei voltak.

    Lakossága

    1839-ből származó adatok alapján a lakosság felekezetére vonatkozóan a következő megállapítások tehetőek: az itt élők 13,2 százaléka katolikus, 82,3 százaléka református, 4,3 százaléka görögkeleti felekezethez tartozónak vallotta magát.

    1930-as statisztikák már más arányról árulkodnak: a lakosság 26,4 százaléka katolikus, 46,5 százaléka református ; 18 százalék ortodoxa , 1,2 százaléka görög katolikus és 5,2 százaléka zsidó vallású.

    Ha a nemzetiséget szeretnénk megvizsgálni, azt mondhatjuk, hogy a lakosság döntő többsége román, de nem elhanyagolható az itteni magyar és roma lakosság számaránya sem. Ez viszont nem mindig volt így. A XX. század elején az itt élők nagy része magyar volt, de a század második felétől elvándorlásra kényszerültek, helyükre pedig a környék román lakossága települt be.

    Érdemes megemlíteni azt a tényt is, hogy a faluban, leginkább a külső részeket egy-egy telepszerű területet alkotván cigányok telepedtek.


    Látnivalói

    • Rendkívül híresek az itteni gyógyfürdők, hiszen a település saját gyógyvízzel és ennek révén gyógyvízfürdővel rendelkezik. Emellett gyógyvíz-forrásokat is találhatunk itt. A termálvíz megannyi betegség tüneteit csillapítja, ezért a környező településekről és városokból is érkeznek ide a gyógyulni és pihenni vágyók.
    • Ismert az itteni természettudományi kiállítás is, melyet a XX. század második felében adtak át. A tárlóknál magyar és román felirattal egyaránt találkozhatunk. Fő célja a kiállításnak:  a Fekete-Körös vidékének különböző élőhelyeinek bemutatása.



      Fotók a régióból

      Programok

      Szilágycseh, 2014. dec. 29.-2015. jan. 2.

      Ajánlat