Torda

Torda Kolozsvártól 31 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál fekvő Kolozs megyei város. A megyei jogú város egykor Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelyeként funkcionált. Közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak hozzá:
Aranyospolyán és Keresztes, Koppánd és Bogáta.

Elnevezése:
Minden bizonnyal egy magyar személynévből származik: Turda. Ez török eredetű ( turdi, magyarra fordítva annyit tesz? megmaradt).

Története röviden

A település régi és mai területe nem esik egybe. Dierna és Potaissa állt mai területén. Már a XI. században várral rendelkezett, melynek romjai napjainkban is megtekinthetőek. Pusztulását a tatár seregek okozták. Ez kb. 1285-re datálható.

Aranyos elnevezésű földterületet IV. László ajándékozta a kézdi székelyeknek, így alakult meg Aranyosszék.

Szentmiklós elnevezésű hely állt az Ótordai részen. Itt épített fel Mikud Ispán a XIII. században egy várat, melyet azonban a tatárok leromboltak. A XV. században ezt felépítették, de ismét elpusztult. 1463-ban itt tartottak országgyűlést. Itt ismerték el 1542-ben János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. 1505-ben három nemzet uniójának megerősítése is itt zajlott. 1568-ban szintén egy országgyűlés alkalmával itt hirdettek vallásszabadságot.

Basta seregei elől a lakosság az újtordai templomba menekült, de a seregek lemészárolták őket. Vitéz Mihály itt mért döntő vereséget a császári seregekre. Bethlen Gábor a XVII. században a sóvágóknak adományozta a falut, majd Mikes Mihály gróf telepített be ide pálosokat.

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható az itt élő román és német kisebbség számaránya sem. A második bécsi döntést követően az itteni magyarság nagy része Kolozsvárra települt át.

2002-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, a továbbra is kisebbségben lévő magyarok és németek mellett ekkor már cigányok is éltek itt.

Látnivalói

• Torda centrumában a főtér két átellenes pontjában áll egy-egy gótikus templom.
• Híres sósfürdők.
• Történeti múzeuma.
  

Itt születtek:

• Kőváry László régész, történetíró.
• Lászlóffy Aladár költő, író, műfordító.
• br. Jósika Miklós regényíró.
• Gross Arnold grafikus, festő.
• Tulogdy János földrajztudós.