ismertető

Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

Tusnád az Olt bal partján, a Csomád északi előterében fekvő Hargita megyei falu. Csíkszereda innen csupán 25 kilométerre található. Közigazgatásilag egyazon egységet alkot Újtusnáddal és Csíkverebessel.

Nagytusnád három falu összeolvadásából alakult ki: Szerethszeg, Sántaszeg és Alszeg.

Elnevezése:

Minden bizonnyal egy szláv szóból ered, mely magyarra fordítva annyit tesz: zavaros. A hagyományok szerint a névalak azzal magyarázható, hogy ez a terület gazdag tóban és nádban.

Története röviden

A település határától nem messze egy középkorban épített vár maradványai találhatóak a Vártetőn.

Kézdi Balázs székely serege itt aratott fényes győzelmet 1421-ben a településre rontó török seregek fölött. A XIX. században épült meg temploma neobarokk stílusban feltehetően az Árpád-kori kápolna helyére.

A XIX. században tűz ütött ki és okozott jelentős károkat az itt élőknek. A honvéd seregek és az oroszok összecsapása 1849. július 29-30-ra datálható.

Ferenc József osztrák császár tiszteletét tette a településen. Ezután a gróf származású Mikes Benedek és Szentkereszti Zsigmond közbenjárásával az itteni fürdő ismét üzemelhetett.

Lakosság:

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú magyarság, a továbbra is kisebbségben lévő románok  mellett ekkor már cigányok is éltek itt.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásig képezte a kászonalcsíki járás szerves részét Csík vármegyében.

Látnivalói

• A település határától nem messze több borvízforrás is van.
• Az egykori vár maradványai a Vártetőn találhatóak.
  

Itt születtek:

• Bíró Lajos néprajzkutató a XIX. század második felében
• Imets Fülöp Jákó kanonok, író, költő, történész szintén a XIX. században
• dr. Ábrahám Ambrus akadémikus, biológus volt.
• A XVIII. századi erdélyi püspök Kovács Miklós.