ismertető

Megye: Hunyad megye.
Erdély régió.

Vajdahunyad Hunyad megyei falu Erdélyben, melyhez közigazgatásilag az alábbi falvak tartoznak:Alpestes, Bós, Grós, Hosdát és Rákosd.
A Zalasd itt folyik a Csernába és Déva is mindössze 20 kilométerre van a mintegy 220-270 méteres tengerszint feletti magasságon fekvő várostól.

Elnevezése

A névalak alaptagja egy személynévből ered. Az előtag arra enged következtetni, hogy az erdélyi vajda tulajdonában állt.
Román névalakja a Hunyadvár névalak átvétele. Míg német neve a vasgyártással hozható összefüggésbe.
Az idők során több névalakja is ismert: Hungnod , Huniad , Hwnyadwar , Vayda Hunyadi.

Története

Az Árpád korban egy földvár állott ezen a területen, méghozzá a Szent Péter helyen.
A XIV. században  a falu főesperesi székhely, majd Zsigmond Király Vajk kenéznek adományozta, Hunyadi János pedig apjának. A névalak is innen eredeztethető. A birtok centruma egy akkor épített vár lett. Itt nősült meg a kormányzó Hunyadi. Többször építették át, bővítették ki. A település fontos privilégiumokat kapott: mezővárosi kiváltságokat.
A XV. században telepedtek be a ferences barátok. Hunyadi halála után a hatalom Szilágyi Erzsébet özvegy kezébe került. A trónt fia, Mátyás örökölte, akik a görög keleti jobbágyoknak lehetővé tette, hogy templomot építsenek.

Az itteni vár ura pedig Corvin János lett, Kinizsi Pál részére elzálogosította.
A XV. század gazdaságában meghatározóak voltak az itteni bányák, ahol aranyat és vasat termeltek ki. A méretes települést azonban Czibak Imre és Vitéz Mihály is ostromolta. Török Bálint adománybirtokként szerezte meg.

A XVII. századtól a Bethlen család tulajdona, Bethlen Gábor a várat átalakíttatta, megerősítette és átadta Bethlen Istvánnak. Miután meghalt előbb feleségére szállt, de Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin megkaparintotta.

Az első román nyelvű református egyház a XVII. század első felében alapult. Ekkor számtalan román és szerb menekült érkezett ide. Thököly Imre sokszor tartózkodott itt.
A XVIII. században ferences rendi szerzetesek települtek ismét be, akik a rekatolizációs folyamatokat szorgalmazták.

A gazdaság szempontjából döntő fontosságú vasgyártás a XVIII. században vette kezdetét. A toplicai olvasztó is ekkor kezdett üzemelni.
A Horea-felkelés elől a lakosság a várba menekült.

A településen, amely ekkorra már Hunyad vármegyei kerületének székhelye ígéretes kézművesipar bontakozott ki. Bár területileg határőrvidék volt, a lakosság többsége nem foglalkozott katonáskodással.

Foglalkozásukat tekintve a lakosság 55%-a zsellér, 17%-a polgár, 9%-a nemes, 8%-a jobbágy, 2%-a tisztviselő volt és 15 pap . A XIX. század elején tizennégy német család települt be. Felekezetileg a többség ortodox és görög katolikus vallású, de élt itt jelentős számban református és római katolikus vallású is.

A XIX. század közepén a pesti országgyűlésbe hunyadvidéki esperesre esett a választás. A vasgyártás megújítása Debreczeni Márton nevéhez fűződik.   Vajdahunyad ezek után fontos vaskohászati központtá vált.

A XIX. század második felében drótkötélpálya épült, vasútvonal és nagyolvasztó (mely Magyarországon a legnagyobb volt).
A második világháború után Romániához csatolták a legnagyobb vas és acélkohászattal rendelkező várost.

A XX. század végén ez az iparág mintegy húszezer munkást szívott fel. A XIX. században ugyanis bukovinai székelyek is ide települtek, majd görög menekültek is érkeztek.

A város híres futball csapata volt a Corvinul Hunedoara, amely a román világbajnokságon 1981-ben harmadik helyezést ért el.

Lakossága

Az 1850-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része román, de él itt magyar , német és cigány nemzetiségű is. Vallási szempontból heterogén, hiszen jelen van az ortodox, a református, evangélikus, zsidó és a római katolikus vallás is.

1900-ra ez annyiban módosult, hogy a számarányukat tekintve még mindig domináns románság és a korábban említett más nemzetiségek  mellett olasz és szlovák nemzetiségűeket is számláltak.   Továbbra is éltek itt római katolikus, ortodox, református, görög katolikus, zsidó, evangélikus és unitárius vallásúak.

2002-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a románság mellett jelentős számban élnek itt továbbra is magyarok, cigányok és németek. Legtöbben ortodox vallásúak, de nem elhanyagolható a római katolikus és református vallásúak száma sem.

Látnivalók

A vár

Mikszáth által a várak királyának titulált építményt Hunyadi János építtette ki lovagvárrá.
Az épület jellegét két jelentős szakasz határozta meg: Bethlen Gábor uralkodása idején, majd Zólyomi Dávidné átalakításai.

A XVIII. századtól a hivatalnokok munkálkodtak benne. I Ferenc rendelte el felújítását, de egy villámcsapás miatt leégett.
A járási hivatalok sokáig működtek itt. A vár újabb helyreállítására a XIX. század elején vállalkoztak. A magyarok ajándéka lett volna az elkészült építmény Rudolf hercegnek.

A renoválásifolyamatok irányítója Schulcz Ferenc majd Steindl Imre volt. Gótikus jegyekkel kívánták felruházni az építményt. A tető formája Steindl munkája, míg tudományos restaurálása Möller István nevéhez fűződik.

A Zalasd által kivájt árkon fahíd ível át. Bal oldalon a huszérvár áll, ahol raktárakés tiszttartói irodák és vadászkutyaólak voltak. A Kaputorony a XV. században épült meg, jobb oldalon. Innen lehet lejárni a kazamatákba. A Kaputorony egészen a várba esik.

A Hunyadi János által építtetett palotaszárny a nyugati részen van, alsó szintjén megannyi freskóval díszített lovagterem. Felső szintjén az "országház"- nak nevezett terem.  

Külső részén védelmi célú építménye, erkélyes fiatornyok állnak.

Az Aranyház lezárásaként láthatjuk a Buzogány-tornyot és a Corvin János-bástyát.

Mária loggiát Szilágyi Erzsébet építtetett ki.

Ezt tekintjük Erdélyben az első reneszánsz építménynek. Későgótikus freskók díszítik.

Az Aranyházhoz délnyugatról csatlakozik a várkápolna. Ez eredetileg 1442 és 1446 között épült, de Bethlen jelentősen átépítette. A boltozat feletti, korábban védelmi teret asszonyházzá alakította át és arrébbtolta a boltozatot, belső összeköttetést létesítve az Aranyházzal. Az Aranyház és a várkápolna alá Bethlen kívülről ágyúteraszt építtetett.

A várkápolna délnyugati oldalánál egy kisebb udvaron áll a vár kútja, melynek kávájára egy török rab a 16. század közepén, arab betűkkel a következő török nyelvű feliratot véste: „ezt Hasszán írta, a gyaurok foglya a templom melletti várban”. A vár keleti oldalának további szakaszát a Bethlen-szárny foglalja el. Ezt a 19. századi helyreállításkor Rudolf főherceg személyes céljaira szánták. Belső felén látható a Steindl-féle beavatkozások ma is látható legjelentősebbike: a neogótikus loggia.

A szárny külső, északkeleti sarkán áll a Hímes-torony. Az egész várat a déli oldalon kívülről a Fehér-rondella zárja le. A délnyugati rész az ún. Királyház, melyet Zólyomi Dávidné építtetett. Belső oldalán a csigalépcsőt rejtő Királylépcső-toronynyal, külső oldalán pedig a Kapisztrán-toronynyal kapcsolódik a palotaszárnyhoz. A Kapisztrán-toronyból felvonóhídon keresztül közelíthették meg a védők ostrom esetén a vártól 35 méterre lévő Nebojsza-tornyot. A név jelentése szerbül: „Ne félj!” A Hunyadi idején fölépült ötszintes külső erődöt utolsó menedéknek szánták arra az esetre, ha az ostromlók behatoltak volna a várba. Gyilokjáró vezet hozzá.

A vár belépőjegy ellenében látogatható. Belső tereiben történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki.

A történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervezte. A milleniumi kiállításon szerepelt 1896-ban.

A "vajdahunyad várat" Apor előbb fából, majd kőből is megépíttette. Nevéhez fűződik még a Nebojsza-torony és a Mátyás-loggia másolata.

További látnivalói:

• Vasmúzeum, ahol a vasgyártás történetét mutatják be.
• XV. századi ortodox templom, melyet Szent Miklós tiszteletére avattak. Többször is átalakították, a belső fal freskóit Constantin és Stan Caian készítette. Bizáncias harangtornya XIX. századi.
• Az 1600-as években épült a református templom.
• Másik ortodox temploma a XIX. században épült.
• Műemlékké az alábbi épületeket nyilvánították: Str. Bursan Constantin , Str. Castelului, Pţa Libertăţii, Str. Revoluţiei.

Gazdasága

Meghatározó szerepet játszottak az itteni kohászati művek, miután azonban leépítések következtek be, a munkanélküliségi ráta megnőtt. 2003-óta ipari parkként üzemel.

Vajdahunyadon születtek:

• Fekete József szobrász,   Bogsch László paleontológus, Bogdan Lobont futballkapus.
• Az itteni várban éltek: Fráter György, Szilágyi Erzsébet, Török Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén, Széchy Mária, Thököly Imre.