Zilah

ismertető


Megye: Szilágy megye.
Erdély régió.

Zilah a Zilah patak két partján fekvő Szilágy megyei város. Kolozsvár csupán 86 kilométerre van innen. Közigazgatásilag Vártelek és Felsőnyárló is hozzá tartozik a megyeszékhelyhez.  

Elnevezése. . .

minden bizonnyal egy szláv férfinévből a Zela-ból származik.

Története röviden

A település határától nem messze őrtorony és római út maradványaira bukkantak. Ezek egyértelműen bizonyítják, hogy már a római korban is lakott terület.

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XII. századból származik. Ebben a forrásban még Zylocként olvashatunk róla.
A település református templomát a XIII. században építették, de többször renoválták.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de élt itt román nemzetiségű is.
1992-es népszámlálási adatok ennél kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú magyarság mellett ugyanis élt itt román nemzetiségű is.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Zilhai járás székhelyét Szilágy vármegyében.

A második világháború idején a bevonuló magyarokat a románok ellenségesen fogadták és ellenálltak, mely 21 román életét követelte.

Látnivalói

  • Középkori református, román stílusú temploma.
  • A Fadrusz János által készített szobor, mely Wesselényi Miklóst ábrázolja.
  • Római út és őrtorony maradványai.
  • A római kori leleteket a városban található múzeumban is megtekinthetik az érdeklődők.

    Híres emberek

    a városban található Wesselényi-kollégiumban élt Ady Endre.