ismertető

Nagyvárad egykori Orsolya-rendi zárdaépülete, mely ma iskola és óvoda szerepet tölt be, magába foglalja a Szent Anna tiszteletére felszentelt templomot is, melyet szintén az Orsolya-rend használt. Az épületegyüttes az egykori Fő utca (ma Republicii utca) és az egykori Apáca utca (jelenleg Moscovei utca) sarkán helyezkedik el.

Az Orsolya-rend nagyváradi letelepedése Szentzy István babocsai apát és váradi kanonok nevéhez fűződik, aki 1771-ben házat vásárolt a rend számára, valamint 20 000 forint adománnyal támogatta a rend leánynevelő intézetének fenntartását.. A megvásárolt házat alakíttatta át az apát rendházzá, majd a Fő utca vonalában héttengelyes szárnnyal bővíttette. Ezzel egyidőben építették meg a Szent Anna templomot is, bár akkor még csupán egy kisméretű, fatornyos kápolna lett. A kolostor 1772-re elkészült, ünnepélyes keretek között adták át szeptember 13-án a Kassáról Nagyváradra költöző hat apácának. Templomuk egy évvel később, 1773-ban készült el, felszentelésére 1774. október 29-ig kellett várni.

A kolostor és templom épületegyüttese nagy átalakításon esett át a 19. század közepén, mely Györffy László nagyprépost nevéhez fűződik. Ekkora már a kápolna fatornya igen rossz állapotban volt, a nagyprépost lebontatta, majd kőtornyot építtetett a helyére. Kifestette a templomot, a belső részt nagymértékben felújíttatta, három oltárt és egy szószéket készíttetett. A templom felújításával egyidőben a kolostor és templom homlokzatát a gótizáló romantika stílusában alakították át.

A Szent Anna tiszteletére felszentelt épület, egy egyhajós teremtemplom, melynek tornya a főhomlokzat déli oldalához csatlakozik. A templom kelet-nyugat tájolású. Eredetileg barokk homlokzatkiképzése a már említett felújítás során nyert gótizáló megjelenést. Az oromzat díszítése mérműszerű, kiképzése lépcsőzetes, lezárása háromszög alakú. Az oromzat lépcsőzetességével megegyező ritmusú lépcsőzetes kialakítás látható a csúcsívesen záródó bejárat körül, mely kissé kiemelkedik a homlokzat síkjából. A főhomlokzatot a bejárat fölött nyíló, négyzetes mezőbe ékelt, vakmérművel keretezett rózsaablak és efölött, a bejárat lépcsőzetes keretezése és az oromzat közötti részen, egy kisméretű, egyszerű körablak töri át.

A bejárat oromzatában elhelyezett háromszög alakú táblám a templom építésére utaló felirat látható: „AeVI/ternI Dei/ CVLtVI, et bea/tae Annae honorI, sV/peris faVentibVs, eXtrVI feCit/ StephanVs SzentzY, Abbas BaboLChen/sis, Cantor et CanonICVs VaraDIensIs”(1773). A templom tornyának sisak alatti részén szintén visszaköszön a lépcsőzetes kialakítás. A torony koronázópárkány fölé magasodó homlokzatait csúcsíves ablakok törik át, alsó szintjén, alulról felfelé haladva egy kisméretű körablak, valamint egy nagyobb méretű körablak enged be fényt.

            A templomhajó csehboltozatos, az előtér dongaboltozattal fedett, itt emelkedik az orgonakarzat, a szentély boltozata viszont fiókos dongaboltozat. A templom főoltára a szentélyzáródás teljes szélességét átfogja, szoborfülkéiben Szent Borbála, Szent József és Szent István szobra áll. Az orgonakarzat két oldalán Nagy Szent Gergely és Szent Ágoston szobrát helyezték el. A szentély jobboldali üvegablakán a Szűz Mária látható, alatta az „In Honorem Immaculatae Virginis Mariae dicat Joannes Zeley Prepositus et Canonicus 1888” felirattal. A hajó boltozatára Mária mennybemenetelét ábrázoló freskót festettek, a boltozat többi részén barokkos növénydíszítés látható.

            Külön érdemes figyelmet fordítani a templom egykori berendezését képező három olajfestményre, melyek most a nagyváradi katolikus püspökség gyűjteményében találhatók. Az egyik kép azt a jelenetet örökíti meg, mikor Szentzy István kanonok átnyújtja az apácafőnöknek a zárda alapítólevelét. A kép 1772-ben készült, Johann Michael Millitz műve. A másik képen Merciai Szent Angéla, az Orsolya-rend alapítója látható egy asztalon fekvő kereszt előtt térdelve, a harmadik kép Szent Orsolyát ábrázolja.