ismertető

A Szabók tornyának nevezett építmény a 15. században épült. Pontos építési időpontjáról nincs adat, de annyi bizonyos, hogy 1475-ben már állt. Ez első okleveles említéséből derül ki, mely egy erre, az 1475-ös dátumra tehető kiváltságlevél a szabók és posztónyírók felé, melyben megemlítik a városfal délkelti tornyát, mely teli van lőfegyverekkel. A Szabók-tornya a város védelmi rendszerének része, a Torda felé vezető út ellenőrzésre szolgált. Mivel stratégiai szempontból kiemelten fontos volt, ezt a rész támadták a leggyakrabban. Először I. Ferdinánd király zsoldosai támadták, aki fellázadtak, mert nem kaptak fizetséget, aztán 1601-ben Székely Mózes akarta lerombolni. Ezeken kívül számos más támadás érte, mely többé-kevésbé mindig megrongálta az építményt. A támadások mellett természeti erők sem kímélték.

1627-ben villámcsapás érte, melynek hatására a toronyban tárolt nagy mennyiségű puskapor felrobbant és a torony tönkrement. Három évig tartott újjáépíteni. Az újjáépítés Bethlen Gábor nevéhez fűződik, emiatt nevezik Bethlen-bástyának is. Keleti homlokzatán elhelyeztek egy emléktáblát, mely erre a renoválásra utalhat.

A kuruc szabadságharc idején, 1707-ben ismét katasztrófa érte, most emberi eredetű, ugyanis mikor Károlyi Sándor eladta a várost, kivonulásakor felrobbantotta a tornyot és a városfal egy részét. Így gondoskodott arról, hogy a német csapatok kezére ne kerüljön a hasznos építmény. 1709-ben építették újra, Georg Kriechbaum erdélyi tábornok és császári főparancsnok utasítására. Ezt követte az utolsó jelentős felújítás 1718-ban. Az építkezést Kolozsvár vezetősége támogatta, ennek emlékére elhelyeztek egy magyar nyelvű táblát a bejárata fölött.

            1956 és 1957-ben restaurálták a rossz állapotban lévő tornyot. A restaurált Szabók-tornyát fegyvertörténeti múzeumnak szánták, később várostörténeti múzeum szerepet kívántak neki adni, de ezek a tervek csak félig valósultak meg, végül elvetették őket. A torony restaurálása nem volt tökéletes, így 2007-ben és 2008-ban ismét renoválni kellett. A múzeumi funkciót végül megkapta, ma a kolozsvári szabó céhet bemutató állandó kiállítás található az épületben, kialakítottak egy kisebb kávézót is, valamint kulturális rendezvények megrendezésére, előadások és hangversenyek megtartására és kiállítások szervezésére is alkalmas belső terei vannak.

            Valószínűleg eredeti állapotában sem különbözött sokban a ma is látható megjelenésétől. Zömök, széles, ötszög alaprajzú, védőfolyosóval ellátott épület lehetett. Olyasmi, mint az óvári Ötvösök tornya. A torony bejárata északnyugat felől nyílik, homlokzatát szegmensívesen záródó lőrés ablakok törik át. Keleti homlokzatán található a két, már említett tábla, melyek közül a felső Bethlen Gábor újjáépítésének emléke, az alsó a város elöljáróinak neveit tartalmazza a következő újjáépítés idejéből: „ reg(nante) seren(issimo) prin(cipe) D(omino) D(omino) / G(abriele) (címer) B(ethlen) / gabriel d(ei) G(ratia) sac(ri) ro(mani) IMP(erii) ET / TRAN(silvaniae) PRIN(ceps) PAR(tium) REG(n)I HVN(gariae) D(omi)N(u)S / SICVL(orum) COM(es) AC OPPVL(iae) RATIB(oriae)Q(ue) DVX / D(omi)NE DEVS / CONSERVA / NOS IN PACE. / PAVLO VEND/ RICH PRI/ MAR(io) & / IOANNE / TOLNAI RE/ GIO IVDICIBVS / RESTAVR(atum) EST TVRRIS HAEC / AN(no) D(omini) MDCXXVII FVLMINE DE / IECTA PVBL(icis) CIVITATIS EXPEN(sis) / ET PERFECTA AN(no) D(omini) MDCXXIX. (Felséges Bethlen Gábor fejedelem úr uralkodása idején / Gábor, Isten kegyelméből római szent birodalmi és / erdélyi fejedelem, Magyarország részeinek ura,/ Székelyek ispánja, Opeln és Ratibor hercege. / Úr Isten / tarts meg / minket / békében / Vendrich Pál / fő- és / Tolnai János / királybíróságában. / Ez 1627-ben mennykőütés által lerombolt / torony megújíttatott / a város költségén / s bevégeztetett 1629-ben.)”