ismertető

A Szentkereszty-kastély Árkoson található. Árkos egy erdélyi falu Kovászna megyében, az Árkos-patak partján. Unitárius vártemplomáról és leginkább az említett Szentkereszty-kastélyról ismert helység.

            A ma látható Szentkereszty-kastély helyén eredetileg egy udvarház állt, mely a Benkő családhoz tartozott. Ezt követően több tulajdonosváltáson ment keresztül. Az 1800-as évek elején Dániel Elek vásárolta meg, 1840-ben került Kálnoky György tulajdonába, aki 1844-ben halt meg. Özvegye 1847-ben házasságot kötött Szentkereszty Zsigmonddal, aki huszár főhadnagyként harcolt a szabadságharcban. Ettől kezdve a terület Szentkereszty családé lett. A kastély újjáépítését Szentkereszty Zsigmond és Haller Anna 1870-ben végeztették. A körülötte lévő telken csodás parkot hoztak létre, lovasiskolát alapítottak és tekepályát építtettek. A kastély az 1890-es években lezajlott újjáépítés során nyerte el. Az újjáépítést báró Szentkereszty Béla, Háromszék vármegye főispánja, a kastély utolsó tulajdonosa végeztette, aki ekkor a kastélyhoz közeli, földszintes, klasszicista stílusú vendégházban lakott. Az átépítést neves budapesti építész, Fort Sándor neobarokk tervei alapján végezték. A 19. század közepén neogótikus stílusban egy kápolna is épült a Szentkereszty-kastély parkjában, ez a család temetkezési helyéül szolgált, Szent György-sírkápolnának nevezik, az államosítás után teljesen kifosztották.

            1945 után a kastélyt állami birtokba vették, árvaház működött benne, később a mezőgépészeti iskolát költöztették be, majd a termelőszövetkezet kapott itt helyet. 1982-től az államfő számára fenntartott hely lett, miután a Román Kommunista Párt tulajdonába került. Ekkor egy újabb átépítésen esett át, új díszítést kapott és bútorait lecserélték. Az elnöki házaspár lakosztályává alakították át az épület egyes részeit. A most látható stukkódíszek, a csillárok, a két fürdőszoba és a selyemkárpittal bevont szobabútorok ekkor kerültek a kastélyba. Az régi, eredetei berendezésről csak a földszinti ebédlő tanúskodik, ezt a részt nem alakították át. Jelenleg Művelődési Központként üzemel. Eredeti rendeltetésének a rendszerváltás után tehetett újra eleget, miután a Művelődési Minisztérium igazgatóságának hatásköre alá került. Műemlékké nyilvánították.

            Az épület körül több hektárnyi arborétum található, amely több különleges fafajt is tartalmaz. Ilyenek például az olajfűz, vérbükk, tulipánfa, óriás életfa vagy a fásodó borsócserje. A parkban található egy nagyobb kiterjedésű tó is, ami alkalmas csónakázásra. Az itt megrendezett művésztáborok alkalmával számos fából készült szobrot helyeztek el a park különböző pontjain.

            A Szentkereszty-kastély egy neobarokk, kétemeletes, kétlépcsőházas épület. A keleti főhomlokzatot hat oszloppal díszített terasz emeli ki. Az épület két fő részre tagolható. A hosszabb része tíztengelyes, melyet egy keresztszárny tör át. A keresztszárnyat nagy manzárdtető fedi, melyen kovácsoltvas keretezésű, téglalap alakú terasz található. A kastély nyugati homlokzata a park angolkertjére néz, előtte nagyméretű, lépcsőfeljárós teraszt alakítottak ki, melynek mellvértjei kovácsoltvasból készültek, sarkain hatalmas mitológiai és bibliai jelenetekkel díszített vázák állnak.

            Ma az árkosi kastélyt vagy más néven Szentkereszty-kastélyt Árkosi Kulturális Központnak nevezik, és 2010-ben indítványozták, hogy Kovászna megye fennhatósága alá kerüljön. A megye ezzel vállalná a fenntartásának költségeit. A döntést a művelődési miniszter azzal indokolta, hogy a kastély rendezvényeit a háromszéki közösségnek szervezik, emiatt az lenne a legkézenfekvőbb, ha Kovászna Megye Tanácsának fennhatósága alá kerülne.