ismertető

A Szent Miklós ortodox templom első írásos említése 1399-ből származik. Ez a forrás IX. Bonifác pápának az esztergomi érsekhez írott levele, melyben a brassói "schimatikusok" templomára tesz utalást. Ásatások során egy régebbi templom maradványaira bukkanatak. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a mai temlom helyén egy 1495-ben, IV. Szerzetes Vlad havasalföldi fejedelem uralkodása idején épült gótikus stílusú kőtemplom áll, melynek sokszögzáródású, támpilléres szentélye volt. Erről az első templomról minimális információk állnak rendelkezésre. Annyit biztosan lehet tudni az egyházközösség fennmaradt irataiból, hogy 1518-ban a templom Petru nevű papja és egy népes követségNeagoe Basarab havasalföldi fejedelem elé járult azzal a kéréssel, hogy a fejedelem alapítson az egyházközösségnek egy új kőtemplomot. Hogy ennek mi volt az oka, az nem tisztázott. Elképzelhető, hogy a régi templom komolyabban megrongálódott vagy nem volt elég tágas az egyre növekvő létszámú híveknek gyülekezetének. A ma is látható épület elődje ezt követően, 1575 és 1595 között épült fel. A havasalföldi fejedelmek szívükön viselték a felekezet sorsát, folyamatosan adományokkal látták el a templomot. 1583-ban Petru Cercel vajda tornáccal bővítette, Áron moldvai fejedelem 1595-ben tornyot építtettet hozzá, melyre a bejárat fölött egy 1598-ból származó ószláv felirak emlékezik.

            A ma látható templom külső megjelenését a 18. században kapta, leginkább barokk stílusú elemek jellemzik. Első oldalkápolnáját 1733 és 1738 között építették fel. Ezt az oldalkápolnát Gheorge Ranite havasalföldi festő festette ki 1738-ban. 1740-ben újjáépítették a templomot, majd ezt követte egy mégnagyobb felújítás, bővítés, miután Eustatie Vasilievici esperes Oroszországi látogatása során 1743-ban Erzsébet cárnőtől és más nemesektől nagyobb összeget kapott az egyház számára. Ebből az adományból felújhították az egész templomot, újabb oldalkápolnát éípettek, elkészült az óratorony. A templom mai ikonosztáza 1939-ben készült el, 1939 és 1946 között jelentős restaurálási munkálatokat hajtottak végre az épületen.

            A templom a középkori Brassó városi erődítésén kívül helyzekedik el, melyet Bolgárszegnek neveznek és lényegében egy nagy piactér. A templomépület egy keskeny, ám hosszú hajóból, három félköríves apszis alkotta szentélyből és a nyugati részen kápolnák sokaságából áll. A nyugati részen egymás mögött két torony emlkedik, és további tornyok nyúlnak a magasba a szentély és kápolna közötti süvegről is. A templom legjellegzetesebb részei a tornyok, ezek határozzák meg a templom külső megjelensét. A magasabb nyugati tornya szász építésztre emlékezte, a négy fiatornyával, és a vakárkádsorral az emeletén. A régi templom egy része a mostani hajó délnyugati sarkába épült be kápolnaként, az északi oldalon újabb kápolna csatlakozik. A hosszház középrészén nyílik a bejárati előcsarnok, a félöríves apszisokból álló szentély pedig egy félköríves kápolnával bővül. A homlokzat tagolását a félköríves ablakok adják, a főhomlokzat utólagis kialakítás révén támpillérszerű pilaszterekkel tagolódik. A 16. században épült régi templomból beépített kápolnarészen megtartották az eredeti kifestést és őrzik a régi ikonosztázt is.

            A templom hosszháza csehsüvegboltozatos, melyet hat elliptikus öv határol, a három apszis alkotta szentély boltozata szintén csehsüveges.

            A templom kiemelkedően nagy értékű ezüstikon gyűjteménnyel rendelkezik, melyet görög kereskedők adományoztak és a hosszházban állítottak ki. A templom kertjében áll az első román iskola aprócska épülete, melyben Coresi diakónus oktatott, akinek szobra szintén itt található.

            Érdekesség a brassói Szent Miklós ortodox templommal kapcsolatban, hogy Cserei Mihály szerint az 1710-es év húsvétján a templom egyik ikonja, a Keresztre feszített Krisztust ábrázoló ikon véres verejtéket produkált. Jelenleg a templom kiemelten fontos szerepet tölt be, két egyházközösség közpotja. Temetőjében nyugszik románia két neves politikusa, Aurel C. Popovici és Nicolae Titulescu.