Uzon

ismertető


Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Uzon a Feketeügy jobb partján fekvő Kovászna megyei falu, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak:  Bikfalva, Lisznyó, Lisznyópatak, Sepsimagyarós, Szentivánlaborfalva, és Veszőstelep.

Sepsiszentgyörgy innen csupán 9 kilométerre található.



Története röviden


Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben még Uzon néven olvashatunk róla. Határában bronzkori telep maradványaira bukkantak, tehát ősidők óta lakott terület. A szászok, a labancok, majd a kuruc seregek törtek be és okoztak jelentős károkat. A XVIII. században pedig a pestisjárvány tizedelte a lakosságot.

A székely katonáskodó elemeket a császáriak feleskették. A XIX. század elején fontos privilégiumot szereztek: vásártartási joggal rendelkeztek. A XVIII. századi vártemplom épületében egy földrengés okozott jelentős károkat, majd miután a XIX. század elején újabb földrengés rázta meg a területet lebontottál, helyére újat építettek. A XX. század elejére szükségessé vált teljes átépítése. Itt élt a híres honvédőrnagy Gábor Áron. A székely tüzérségi parancsnok az uzoni csatában hunyt el.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság 100%-a magyar.
1992-es népszámlálási adatok ennél kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú magyarság mellett ugyanis élt itt román, cigány és német nemzetiségű is.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Sepsi járás szerves részét Háromszék vármegyében.


Látnivalói

  • Középkorban épített román stílusú református erődített temploma. A XV. században építették át.
  • XIX. századi római katolikus temploma a korábbi kápolna helyén épült fel.
  • A XIX. századból származik az ortodox templom is.
  • A Mikes kastély az 1800-as, míg elődje a Béldi udvarház  már a 1500-as években is fennállt.
  • A település határától nem messze egy huszárlaktanya állt, melyet az 1700-as években építettek.
  • Napjainkban községi könyvtárként funkcionál a Pünkösti család udvarháza.
  • A Gidófalvi család is építtette meg udvarházát.
  • Dankó-ház, Györgybíró- ház és Tarcsi ház.

    Uzon híres emberei:

    • XVIII. században itt született Erdélyi Lajos nyelvész, Uzoni Jankó Boldizsár református egyházi író, Uzoni Fosztó István unitárius lelkész, történetíró, Uzoni Béldi Mátyás aki latinul írt elégiákat.
    • A XIX. században itt született D. Veres Jenő aki református lelkipásztorként egyházi műveket írt emellett szerkesztett és fordított. Szintén a XIX. század második felében született a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztője Kelemen Lajos , az író és műfordító Kovács Benedek, aki tanárként is tevékenykedett , a béli őrnagy Pünkösti Gergely,   a 8. huszárezredőrnagya Pünkösti Pál és testvére Pünkösti Ferenc, aki a település református papjaként személyesen fogadta az író Jókait ideérkezésekor.  
    • A XX. században születtek: Pünkösdi László vezérkari százados, akit kivégeztek és Beke György író, műfordító és újságíró.

      Testvértelepülései

      a Magyarországon található Végegyháza és Csorvás.