A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor

A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor adatai:
cím:
A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor
Csíksomlyó
nyitva:
egész évben
ismertető

      Története egészen a XV. századig nyúlik vissza, a ferences szerezetesek ugyanis ekkor kezdték el építeni a templomot,6 éven keresztül 1442-ben. Az utolsó munkálatokat 1448-ban fejezték be, ami ebben az időben eléggé gyors iramnak számított. Stílusa korábban gótikus volt, azonban az átépítések és felújítások során barokk formájúvá nőtte ki magát. A templom felépítését Hunyadi János nagyban segítette, amikor a török elleni győzelem során zsákmányolt arannyal hozzájárult elkészültéhez. Magát az épületet egyébként Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelték, neki szentelték fel és a mai napig is ebben a szellemben üzemeltetik.

     Noha annak idején erős kőfalat és sáncot emeltek köré, 1661-ben a török mégis képes volt áttörni ezen a védelmen. A kolostort és a templomot egyaránt felgyújtották, azt a maroknyi embert pedig, akik itt kerestek menedéket a támadók elől, megölték vagy fogságba ejtették. 1694-ben a tatár hadsereg is támadást intézett a település ellen, melyet szerencsére a kolostor diákjai sikerrel visszavertek, a védelmi harcban a nép is segédkezett. A XVII-XVIII. században többször is felújították és bővítették, de méretét kicsinek ítélték, így új templom építésébe kezdtek 1804-ben Konstantin Schmidt építész tervei alapján. A kész templomot végül Fogarasy Mihály szentelte fel 1876. augusztus 20-án, 1948-ban pedig XII. Piusz pápa basilica minor rangot adott neki.

     A templom belsejét javarészt Papp Miklós brassói szobrász- és festőművész munkája díszíti, de Szent Ferenc oltárképét Csűrös József kolozsvári festő készítette. Látható itt Szent Annát, Keresztelő Szent Jánost és Szent Apollóniát ábrázoló mű, de természetesen Jézus születését is megörökítette a már említett Papp Miklós. A főoltár mögött található háttér már 1848-ban elkészült, azonban magát az oltárt csak 1876-ban emelték. A templomot díszítő színes üvegablakok Csehországban készültek az 1905-ös évben, a kegyszobor mellett található Szent István királyt és Szent Lászlót ábrázoló szobrokat pedig a tiroli Grödenben készítették, a munka Jozef Runggaldier érdeme.

     A templom legértékesebb része egyértelműen a Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor, melyet 1515 és 1520 körül emeltek reneszánsz stílusban. Sajnos az alkotója a mai napig nem ismert, de 2,27 méter magasságával ez számít a világ legnagyobb kegyszobrának. A szobor mindenképpen a zarándokok elsődleges célpontja; megcsókolják, megérintik azt kegytárgyaikkal, de imádkoznak és le is térdelnek előtte. A szobor szerencsére mind az 1661-es török támadást, mind a tűzvészt átvészelte. A legendák szerint a szobor időnként földöntúli fényben fürdik, míg nagy veszély és sötét korok esetén szomorúnak látszik. Két oldalán fogadalmi tárgyak és táblácskák találhatók, melyek az itt történt számos imameghallgatást emlékét örzik.

     Az itt megtartott legfontosabb ünnep a csíksomlyói búcsú, melyet a magyar katolikus hívők közreműködésével rendeznek minden év pünkösdkor és több százezer ember veszt részt rajta. Noha magát a búcsút a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben tartják, a Csíksomlyói kegytemplom lényeges állomás ezen az ünnepen, hiszen a zarándokok ide is ellátogatnak. De természetesen nem mindenki, mert az 1990-es évekre a környék már képtelen volt befogadni a hatalmas embertömeget. Ezért a búcsú idején tartott szentmise a már említett térségben, a szabadban kerül megrendezésre.

     Hosszasan lehetne még mesélni erről a csodálatos templomról, de aki közelebbről is kíváncsi szépségeire, az látogasson el ide és rója le tiszteletét a szentek előtt! Jó utazást kívánunk!