ismertető

A jelenlegi kaplonyi ferences templom és kolostor egy régebbi, középkori írásos források szerint 11. századi nemzetiségi templom és monostor helyén épült.

            A ma is látható épületegyüttest a régi romjain, Károlyi Sándor építtette 1711 és 1737 között, barokk stílusban. Az 1834-es, „érmelléki földrengés” néven emlegetett földmozgás súlyosan megrongálta, ezért Károlyi György támogatásával, Ybl Miklós tervei alapján újjáépítették 1844 és 1847 között, és 1848-ban felszentelték. A források szerint az építkezésnél felhasználták a barokk templom egyes részeit, amik még az előtte a területen álló románkori templom maradványait is őrizték.

            A 18. századi templom bazilikális elrendezésű volt, de az új templom egyhajós, teremtemplom lett, melynek mennyezete kazettás. Ezen kívül a déli mellékhajóhoz csatlakozó kápolna helyett, mely alatt a Károlyi család kriptája volt, a szentély keleti falához toldott egy új kriptát.

            A templomhoz csatlakozó kolostor szenvedte a legnagyobb sérüléseket a földrengésben, szinte teljesen leomlott, csupán a templommal összekötő szárnya maradt meg. A kolostor egy belsőudvaros, kerengős épület volt. Az új tervek alapján a megrongálódott, de még álló részeket kijavították, a ledőlt falak helyére egy visszafogottabb, sokkal kisebb, egyszintes kolostor épült, T- alakú alaprajzzal.

            A templom és a kolostor nem esett át több, nagy hangvételű átalakításon, ám a kriptát a későbbiekben is többször építették át. 1892-ben Károlyi Tibor renováltatta, a munkálatokat ekkor Meining Artúr építész vezette. Ezen átalakítás alkalmával készült a kripta márványoltára és az oltár carrarai márványból faragott feszülete, mely Pietro Bazanti firenzei szobrász műve. Ezt követően a leglényegesebb átalakítás 1904-ben következett be, mikor a hely szűkössége miatt a Károlyi család inkább áttért a falrendszerű temetkezésre. A kripta belső terét három fallal különválasztották, a falakban üregeket alakítottak ki a koporsók számára, ezek lezárását márványlapokkal oldották meg. A kripta háromhajós elrendezése ezzel megszűnt valamint a megvilágítást szolgáló ablakok sem tudták már ellátni feladatukat.

            A kaplonyi ferences templom és kolostor műemléknek számít, az épületegyüttes három épületből áll: a ferences templom, a rendház és a Károlyi család koporsóit őrző kripta, mely a szentélyrészhez kapcsolódik. Az műemléképület együttes egy szabálytalan alakú, telken áll. A templom kelet-nyugat tájolású. A templomépülethez kelet felől egyenes záródású szentély csatlakozik, ennek két oldalán csigalépcső vezet a kisméretű karzatokra és a kripta bejárata is itt található. A templom nyugati részén, a főbejárat két oldalán egy-egy torony áll, melyek alatt a jobb oldali részben egy kis kápolna van kialakítva, baloldalon az orgonakarzatra vezető lépcső húzódik. A nyugati toronyhoz egy oldalkápolna csatlakozik, emeletén oratóriummal.

            A templom nyugati homlokzatának meghatározója a két torony, melyek sisak nélkül, lapos tetővel készültek. A homlokzaton számos román stílusú elem figyelhető meg, mint például az oszlopos portikusz, a rózsaablak vagy a vakárkád. A portikusz és fölötte a rózsaablak a nyugati homlokzat közepén áll, ez a templom főbejárata. A déli és északi homlokzatokat egymással szimmetrikusan elhelyezkedve négyes ikerablakok törik át, a szentélyrészen függőlegesen beépített, két dupla ikerablak nyílik.

A templom belső tere egyszerű, kompozit fejezetű féloszlopok tagolják, a mennyezete festett kazettás boltozat, a szentélyé negyedgömb boltozat.

            A kriptában jelenleg 36 koporsó található, mind a Károlyi családé. Jelentős értéket képviselnek a rézből készült, 17. századi, domborművekkel és festett képekkel ellátott szarkofágok. Ezeken kívül számos értékes holmit őriznek a Károlyi családtól.

            A kolostor épülete három szárnyból áll, külső kiképzése meglehetősen dísztelen, csak az északi szárny homlokzata díszes, ez kapcsolódik a templom falaihoz, ezért ugyanolyan kialakítással készítették. A kolostor T alaprajzú, belső kialakítása is visszafogott.