Apolló palota, Marosvásárhely

Apolló palota, Marosvásárhely adatai:
cím:
Apolló palota, Marosvásárhely
Marosvásárhely
nyitva:
egész évben
ismertető

Teleki Sámuel, Erdély nagy vagyonú és nagy műveltségű kancellárja 1802-ben alapította meg Marosvásárhelyen, hányattatott sorsú magángyűjteményére alapozva a nevéről elnevezett könyvtárat, azaz tékát. A Teleki Téka anyagi fenntartásának biztosítására építtette meg a később Apolló palota néven ismerté vált bérházat Marosvásárhelyen, közvetlenül a könyvtár átadása után. 1811-es végrendeletében kikötötte, hogy a házat, a többi marosvásárhelyi ingatlanjával és birtokával együtt úgy kell hasznosítani, hogy a belőlük származó pénzt a könyvtár fenntartására fordíthassák. Az 1804-ben, a Teleki Téka befejezése után kezdődött építési munkálatok egészen 1807-ig eltartottak Johannes Sommer kolozsvári építőmester vezetése alatt. A nagy méretű tetőszerkezetet Christian Schön készítette, aki előtte a Teleki Téka ácsmunkáit is felügyelte. Az asztalosmunkákat ugyancsak egy, a Teleki könyvtár építésekor már bizonyított mesterember, Molnár Ádám készítette. A lakatosmunkákkal a kolozsvári Johannes Hentzenberget bízták meg. A már klasszicista jegyeket mutató későbarokk épület Marosvásárhely jelentős épületévé vált, nagyban hozzájárult a városkép kialakulásához, elsősorban hatalmas méreteivel.

            Az épület beváltotta a hozzá fűzött reményeket, átadása után nem sokkal már sikerrel adták bérbe helyiségeit. A földszinten gyógyszertár, üzletek, kocsma működtek, az emeleti szinteket lakhatási célokból vették ki, míg a harmadik emeleti nagytermet rendezvények, bálok, estélyek céljaira adták bérbe. Utóbbi eseményeknek köszönhetően az épület a város kulturális életének is egyik fontos és mozgalmas középpontjává vált. 1848-ban itt gyűlt össze Marosvásárhely forradalmi ifjúsága. A későbbi évtizedekben is nemesi bálok és polgári estek váltották a falak között egymást, számos alkalommal tartottak itt színi előadásokat is. Ezeknek a színi előadásoknak köszönhetően épült föl 1872-ben a palota udvarán egy fából ácsolt, nagy méretű szabadtéri színház. Az első világháborút, és a román impériumváltást követően Teleki utódai már nem tartották magukat a végrendelethez, a házat 1923-ban eladták Bürger Albert sörgyárosnak. Az új tulajdonos megbízásából 1924-ben jelentős átalakításon esett át a palota, Radó Sándor vezetése alatt. A legnagyobb változást az jelentette, hogy a nagy belmagasságú felső szintet két szintre osztották, így az épület egy újabb emeletet nyert, miközben elveszítette nagyméretű, impozáns báltermét és homlokzatának eredeti képét. Az Apolló palota azonban ezután is a kulturális élet egyik jelentős színtere maradt. 1937. október 2-a és 4-e között falai között tartották a nagy jelentőségű Vásárhelyi Találkozót, amin az erdélyi magyarság képviselői Tamási Áron elnöklete alatt kimondták, hogy a román-magyar kapcsolatok építése mellett minden intézményükben az egység és a jogaikért való küzdelem szelleme vezérli őket.

            A ház eredeti külleméről ma már csak régi képek segítségével alkothatunk fogalmat. A historizáló voluták, konzolok, füzérdíszek eredetileg nem díszítették a Kazinczy által „roppant és szép ház” szavakkal leírt palotát.

Fotók a régióból

Ajánlat
Angyalkút
Mikeszásza
Uzon
Türe