ismertető

A Szent Miklós utcai telkeken álló nagyméretű Kendeffy-palotát Bethlen Krisztina, gróf Kendeffy Elek özvegye építtette téli rezidenciának, 1789-ben. Erről az építési emléktábla tanúskodik, melyen a következő szöveg és évszám áll: „Gróf Bethleni Bethlen Kristina néhai b:e: gróf Malomvizi Kendeffi Elek úr a császári, királyi és apostoli Felségnek az erdélyi királyi Guberniumban belső titok tanácsosa árva özvegye építette a török háborúk alatt az MDCCXXXIX-ik esztendőben.” Az épület a Királyi Tábla székhelye lett 1826-ban, mikor Bethlen Krisztina fia, Kendeffy Ádám egy június 1-én aláírt szerződés szerint, a Királyi Tábla birtokát képező, két, Fő téren elhelyezkedő házra cserélte. Az épület új funkciót kapott, szükségessé vált némi átalakítás, hogy ennek a funkciónak maradéktalanul meg tudjon felelni. A főúri palotát és melléképületeit Sófalvi József tervei alapján alakították át, a munkálatokat többek között Schaffner Ignác kőműves pallér, Thomas Rupert ácspallér végezte.

A cserét követően egészen 1849-ig itt székelt az erdélyi Királyi Tábla, majd a későbbiek során folyamatosan hatósági szervek székhelye volt, ma a Maros Megyei Bíróság épülete. A melléképületek és a nagy méretű kert helyén építették fel a dualizmus korában a bíróság épületét és a börtönt.

            A Kendeffy-palota a híres Teleki Tékával szemben, az egykori Szent Miklós utca déli során, a Bolyai tér 30. szám alatt található. Téglalap alakú alaprajzon áll, főhomlokzata tíztengelyes, udvari homlokzatainak szélén egy-egy kisebb, kiugró háztömb található. Az épület középrészét manzárdtető fedi, többi részét kontyolt nyeregtetővel zárták le. A palota főhomlokzata kiemelten fontos művészettörténeti emlék, mely kitűnően szemlélteti a klasszicizáló későbarokk erdélyi megnyilvánulásait. Ezt a bizonyos főhomlokzatot a középpavilon rizalitja határozza meg, melynek manzárdteteje a koronázópárkány fölé emelkedik. A homlokfal szélein alig kilépő oldalrizalitok állnak, melyek követik az épület alapelrendezését. A homlokzat falfelületén sávozott és sima felületek váltják egymást. A négytengelyes középrizalitban faragott kő kapuzat nyílik, melyet kerékvetővel, vállpárkányos-zárókővel láttak el és félköríves záródásúra alakítottak. A kaput keskeny lizénák veszik közre, fölötte a zárókő vonalában, fogsordíszes párkány húzódik. A bejárat két oldalán, a lizénák között egy-egy vakolt szalagkerettel ellátott ablak található. A középrizalit négy tengelyének felső szintjét szalagkeretes ablakok törik át, közöttük ionfejezetes pilaszterek állnak. Az oromzatok fölött kör alakú bevilágítóablakok törik át a homlokzatot, melyeket kőkerettel kereteztek. A két oldalrizalit egyforma kialakítású, földszintjén a kapuzat melletti ablaktípusok köszönnek vissza, emeleti részét ion fejezetes pilaszterek tagolják, ablakai szalagkerettel ellátott, záróköves nyílások. A páros pilaszterek között tábladíszek láthatók. A rizalitok kéttengelyes homlokzatrészek sávozott felületűek, az ablakaik a rizalitok ablakaihoz hasonló kialakításúak.

            Az épület középtengelyét nagyméretű, csehsüveg boltozattal fedett kocsibehajtó töri át, melynek nyugati oldalán helyezték el az építésre emlékező, feliratos emléktáblát, melyet jelentősen megrongáltak, utólag levésték róla a Bethlen címert.