Székelyföldi Iparmúzeum, jelenleg Természettudományi Múzeum, Marosvásárhely

Székelyföldi Iparmúzeum, jelenleg Természettudományi Múzeum, Marosvásárhely adatai:
cím:
Székelyföldi Iparmúzeum, jelenleg Természettudományi Múzeum, Marosvásárhely
Marosvásárhely
nyitva:
egész évben
ismertető

Már az 1880-as évek legelején felmerült egy iparmúzeum létrehozásának gondolata, melyet Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet vehemensen támogatott, és igényelt. Az 1875-ös tűzvész után nagy építkezés indult meg Marosvásárhelyen, melynek során létrejött épületek közé sorolandó az iparmúzeumi célra használt épület is. A Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet 1885-től egyre nagyobb nyomást igyekezett gyakorolni a város vezetőségére, melynek eredménye 1889-re lett meg. Az építkezés finanszírozását, a kereskedelmi minisztérium és a pénzügyi minisztérium 1600 koronás kormányzati támogatásával, valamint közadakozásból származó összeggel oldották meg.

A munkálatokat 1890-ben kezdték, az épület terveit Kiss István építész vállalta el, a kivitelezés Soós Pál építőmester nevéhez fűződik, melynek homlokzatplasztikai részét Szabó Antal nevéhez lehet kötni, aki a pilaszterfejezeteket készítette. Kiss István tervező feljegyzései gazdag ismeretanyagot biztosítanak az építés körülményeiről, és a múzeum felépítésében segédkező neves budapesti mesterekről. Az épület kivitelezésében jelentős szerepet vállalt Götz Adolf festő, aki az épület nagytermének mára már eltűnt falfestményeit készítette. Barholfy János asztalosmester a főbejárat tölgyfaajtaját készítette, a lépcsőház természetes megvilágításáról gondoskodó festett ablakok az 1880-ban alapított Forgó és Társa budapesti üvegfestő műhelyből származnak.

Az épület a Baross Gábor utca északi vonalán helyezkedik el, melyen sorházak futottak végig. Az utca egységes frontvonalát megtörő épület a négyzet alakú telek közepén helyezkedik el. Az épület eredeti alaprajza négyzetes alakú, melyhez későbbi kialakítású, „T” alaprajzú épületrészt csatoltak északi oldalán, így vált „T” alaprajzúvá az egész tömb. Az épülettömb központi taktusa kétszintes, ez foglalja magába a földszinti előcsarnokot és az emeleti nagytermet. A többi épületrész a kiállítótermek soraiból áll és csupán egyszintes.

            A múzeumépület főhomlokzatát öt tengelyre lehet osztani, melynek központi részében a kétszintes épületrész kis mértékben kilép, rizalitként és az egyszintes oldalszárnyak zárófalai fölé magasodik. A középső rész alsó szintje rusztikázott vakolatdíszítéssel van ellátva. Ezt a részt töri át a főbejárat és annak két oldalán egy-egy félkörívesen záródó ablak. Fölöttük, korinthoszi fejezettel kialakított pilaszterekkel határolva, három szintén félköríves záródású, nagyméretű ablak nyílik, melyeket könyöklőpárkánnyal és báboskorláttal láttak el. A falsíkot gyámkőfrízes koronázópárkány zárja le. A főpárkány fölött háromszög alakú timpanont alakítottak ki, melynek orommezejében Róna József cinköntésű szoborcsoportja vonja magára a figyelmet. A homlokzat oldalsó részein szintén szobrok figyelhetők meg, melyek orsót tartó nőalakokat formáznak. A szobrok timpanonban végződő, gyámkődíszes fülkepárban állnak.

            Az épület mellékhomlokzatai kilenctengelyesek, architektúrájuk a főhomlokzaténál sokkal visszafogottabb. Felületüket egyszerű, vakolt szalagkereteléssel ellátott hármasablakok ismétlődése töri át.

            A múzeum belső részeinek kialakítása ugyancsak a központi rész kiemelésén alapul, ennek megfelelően a gazdag és határozott megjelenésű díszítés csak az előcsarnokra, a mögötte húzódó lépcsőházra valamint az emeleti nagyterem falain látható. A lépcsők pihenőjének ablakain beszűrődő zöldes fény különleges hangulattal árasztja el a díszes belsőt. Az épület ma a Természettudományi Múzeumnak ad otthont.

 

Fotók a régióból

Ajánlat
Pecsétszeg
Patakfalva
Diód
Mikóújfalu
Mikefalva