ismertető

A hadadi báró Wesselényi család a 17. század építette fel marosvásárhelyi házát az akkori Szent Miklós utca és Fazekas utca sarkán. Az L alaprajzú, kétszintes saroképület rövid homlokzata a bejárattal a Szent Miklós utcára nézett. Földszinti és pincehelyiségei téglaboltozattal épültek, az emelet termei fagerendás mennyezetet kaptak. A belső ajtók fölötti kőkeretben ma is látható a család címere, a lábai között rózsát tartó aranykoronás, oroszlánfejű sárkány. Gróf Teleki Ádámné Wesselényi Zsuzsanna révén került a ház a Telekiek tulajdonába. 1799 és 1802 között épült a régi házhoz a könyvtár épületszárnya, ahol a világutazó Teleki Sámuel értékes könyvgyűjteménye méltó helyére kerülhetett. A Teleki könyvtár U alaprajzú csarnokának terveit Ernest Koch készítette, építőmesterei a bécsi Ignaz Schlaff és a tordai Kövecsi János voltak. Az ácsmunkákat a kőhalmi Christian Schön irányította, az asztalosmunkákat pedig a helyi Molnár Ádám végezte. Az épület nem csak könyvtárként, hanem főúri rezidenciaként is funkcionált. A manzárdtetős homlokzatú épületszárnynak eredetileg boltíves kocsibejárója volt, ezt a későbbiekben befalazták, és az így létrejött teremben rendezték be a Bolyai Tudományos Könyvtárat és a Bolyaiak emlékmúzeumát, ahol egy kis faládában Bolyai Farkas írásait őrzik.

            A Teleki Téka közkönyvtárként 1802-ben nyitotta meg kapuit, és azóta folyamatosan működik. Első könyvtárosa Szász József volt, aki nagyon korszerű katalógusrendszert dolgozott ki a kötetek nyilvántartásához. Teleki Sámuel 1822-ben bekövetkezett halála után örökösei nem bővítették a gyűjteményt, időnként a könyvtár fenntartása is nehézségekbe ütközött. Bár időről időre újabb gyűjteményekkel gyarapodott az állomány, a fejlődés nem tartott lépést a tudomány fejlődősével, ezért az intézmény az 1880-as évektől könyvtár-múzeumként működött. 1913-ban az állomány közel 70 ezer kötetet számlált. 1942-ben a református egyház felügyelete alá, majd a háború után az állam kezelésébe került a könyvtár. A 40 ezer kötetet számláló Teleki gyűjtemény számos magyar és európai könyvritkaságot, ősnyomtatványt, térképet tartalmaz. 950 darab kötete 1711. előttről származik. A legértékesebb közöttük a Tacitus-kódex, a 15. századi Koncz-kódex, a Velencében nyomtatott Liber de Homine című Galeotto Marzio kötet és az Atlas Janssonni című térképgyűjtemény. Itt őrzik Apáczai Csere János 1654-ben kiadott Magyar Logikátska című munkájának egyetlen példányát és Kőrösi Csoma Sándor tibeti-angol szótárának első kiadását is. A könyvtárban helyet kapott Teleki Sámuel fiatalon elhunyt fiának, Teleki Domokosnak az ásványgyűjteménye is, továbbá számos korabeli szobor és festmény. A könyvtár később kiegészült a székelykeresztúri unitárius gimnázium, a mikházi ferences kolostor, a máramarosszigeti református kollégium, a szászvárosi gimnázium és több nemesi kastélykönyvtár gyűjteményével. A Bolyai Tudományos Könyvtár a református kollégium könyvtárát őrzi, melynek 80 ezer kötete 1962-ben került a tékába. Ekkortól beszélhetünk Teleki-Bolyai Könyvtárról. A könyvtár ma tudományos szakkönyvtárként működik, évente több száz kutatónak biztosít munkaterepet, de közkedvelt turistacélpont is.