ismertető

A századforduló energikus polgármesterének, Dr. Bernády Györgynek hivatali ideje alatt Marosvásárhely egyike volt az ország leggyorsabban fejlődő városainak. A tudatosan kialakított városközpont megtervezésének első lépése a városháza épületére kiírt pályázat közzététele volt. 14 pályamunka közül a város vezetése Komor Marcell és Jakab Dezső terveit fogadta el. Az építési munkálatokra a város elsősorban helyi szakembereket szerződtetett, a kivitelezéssel a szintén marosvásárhelyi Csiszár Lajos építészt bízták meg. A toronyórákat Müller János, a torony harangjait Thúri Ferenc készítette. A lakatos munkákat Panajoth Károly, az üveges munkákat Bartsch Károly, a festést és mázolást Nagy Jenő és Nagy Dezső, míg a bádogos munkákat Nagy Károly mesteremberek vezetésével végeztettek, akik mind helyi szakemberek voltak. Az 1906. és 1907. között épült épületbe 1907. végén már be is költözhettek az első hivatalok, bár az épület üvegablakai csak 1908-ban kerültek a helyükre. Az építkezés összköltsége 700 000 korona volt.

A városháza a századfordulót követően Marosvásárhely legmodernebb középülete volt, mind építészeti, mind funkcionális szempontból. A városi tanács épületének készült és 1962-ig eme funkciójában is működött. Az épület szuterénhelyiségeibe személyzeti lakások kerültek, illetve itt helyezték el a fogdát és a tűzoltószertárat is. A földszinten a rendőrkapitányság, a községi bíróság, a jövedéki hivatal, a mérnöki hivatal, a levéltár és a könyvár hivatalai költöztek, míg az emeleten a polgármesteri hivatal, a tanácsterem és az eskető terem helyezkedett el. Az épület tornyát a tűzoltóság vette használatba. A román impériumváltást követően az épület faláról eltávolították a nagy méretű magyar címert, valamint lecseréltek az eredeti, díszes, festett ablakokat. A tanácsterem szárnyas ablakát uraló üvegkép Ferenc Józsefet, a többi üvegfestmény az egykori erdélyi fejedelmeket ábrázolta, amelyet nem tűrhetett a román adminisztráció. A palotában jelenleg a Maros megyei prefektúra és a megyei tanács működik.

Az épület térszerkezete barokk jellegzetességeket mutat. A téglalap alaprajzú nagy belső udvart körbefogó épületszárnyakat keskeny közlekedőfolyosók és széles termek osztják két részre. Az épület súlyponti eleme a főbejárat hármas tengelyű portikusza, az impozáns főlépcsőház és a felette álló két emelet magas díszterem. A barokkos szimmetriát azonban megbontja az épület északkeleti oldalára elhelyezett, itáliai hatásokat idéző ötven (egyes források szerint hatvan) méter magas tűztorony, ami festői hatást kölcsönöz a palotának. A torony sisakjában zárt körfolyosó található, négy órával. Az épület tetőzetét és tornyának sisakját színes, díszes majolikacserepek fedik. Romantikus jellegével és magyar népi motívumaival megkapó látványt nyújt, cifra palotának is nevezik. Márványoszlopos előcsarnokának boltozata gótikus, az épületet színes üvegablakok és heraldikai elemek díszítik, melyek középkorias hangulatot kölcsönöznek a palotaszerű épületnek. Az impozáns gyűléstermet a vajdahunyadi vár lovagterme ihlette.