ismertető

Nagybánya a 14. század elején jött létre két település (Zazarbánya és Asszonypataka) egyesüléséből. A városi rangú település fontos színesfémbányászata miatt számos kiváltságot kapott. 1411-ben a szerb Lázárevics István hűbérbirtokává vált, örököse Brankovics György volt, akitől Hunyadi János szerezte meg 1445-ben. Hunyadi halála után a birtok fiaira szállt. Miután Mátyást királlyá választották Nagybánya királyi birtok lett. A 15. és 16. században Nagybánya a Magyar Királyság egyik legfontosabb gazdasági területe volt. 1463-ban 20 000 dukátot kibocsátó pénzverdéje a legtermékenyebb kamarává tette. 1464-ben Mátyás visszaadta a hűbérbirtoknak számító település szabad királyi város rangját, 1469-ben jogot adott a városfallal való körülkerítésre. Egy 1472-ből származó adat alapján kiderül, hogy a város utcáit ebben az időben kőlapokkal fedték és az utóbbi években végzett feltáró munka során olyan különleges gótikus épületsor került elő, melyre a környéken csupán Besztercén és Nagyszebenben lehet példát találni. Ennek a házsornak a kiemelkedő műemléképülete a Hunyadi-ház.

A hunyadi-ház, más néven Erzsébet-ház Nagybánya főterének keleti oldalán található. Hosszú ideig ez az épület volt a házsor egyetlen olyan épülete, mely középkori emléknek számított, aztán kutatások során számos más épület elfedett középkori homlokzatát tártak fel a szomszédságában, melyek hasonló fontosságúnak számítanak. A házsor pincéinek mindegyike tartalmaz középkori elemeket. A kutatás még nem fejeződött be, folyamatosan kerülnek elő újabb középkori részletek.

A nagybányai főtér maihoz nagyon hasonló látképe a 15.-16. század fordulóján alakult ki. A téglalap alakú főtér szélein egymáshoz épített épületek sorai között nyíltak a városból kivezető utak. Ma is hasonló szerkezetű a város ezen része.

A Hunyadi-ház építéséről pontos adatok nem maradtak fenn, de általában Hunyadi János 1446-os nagybányai tartózkodásával kötik össze a keletkezés idejét. Ám a stilisztikai megfigyelések cáfolják ezt az elképzelést. Stilisztikailag inkább a 15. és a 16. század fordulójára tehető a ház építése, amit alátámaszt a többi, itt épült ház középkori maradványainak megfigyelése is. A házsor épületei valószínűleg egymástól nem túlzottan eltérő időben készültek. Néhány elmélet szerint Hunyadi János birtokközpontot alakíthatott ki Nagybányán. A város gazdasági jelentősége és az, hogy a Hunyadi-ház még a 19. század végén is állami tulajdon volt, ezeket a feltételezéseket támasztja alá. A Hunyadi-házra vonatkozóan elenyésző iratot lehet találni a városi levéltárban, így maradnak a következtetések és stilisztikai megfigyelések.

A hosszanti irányú telken két, egymáshoz épített ház látható, melyeknek külön bejáratuk nyílik, ebből arra lehet következtetni, hogy tulajdonosuk két külön személy volt. Erre utal az is, hogy a pincéjük nincs egyszintben egymással, így valószínűleg a magasabban fekvő pince utólagosan lett kialakítva. A házak közül a nyugati, fő térre néző homlokzatú sokkal díszesebbnek, elegánsabbnak tűnik, valószínűsíthető, hogy a kettő közül ez volt a Hunyadi-ház. Mindkét épület pincével, földszinttel és egy emeleti szinttel rendelkezik. A Hunyadi ház térre néző homlokzatának emeleti részén egy utólagosan beszűkített ablak nyílik, melynek kőkeresztes, későgótikus kőkerete máig fennmaradt középkori emlék. Az ablak alatt található a félkörívesen záródó főbejárat, mely későbbi kialakítás eredménye. Az ablak és ajtó a homlokzatból kilépő rizalitban nyílik.

            Mindkét épület belső tereit dongaboltozat fedi. A bejárat egy folyosóra vezet, ahonnan a többi helyiségbe lehet jutni. Ez a kialakítás szintén nem középkori, belső elosztásuk sokkal későbbi átépítés eredménye lehet.