ismertető

Nagyvárad Olaszi elnevezésű városrészén található Szentlélek kiáradása tiszteletére felszentelt plébániatemplom helyén az egykori ferencesek 1748-ban épült temploma állt. 1876-ban ennek először a tornyát bontották le, melynek helyére felépítették az új, barokk stílusban pompázó tornyot. Ezt követte egy teljes külső és belső átépítés, melyet Knapp Ferenc várai építőmester tervei alapján valósítottak meg. Az átépített templom nem maradt meg, a 20. század legelső éveiben lebontották a hajót, majd ifjabb Rimanóczy Kálmán, neves nagyváradi építész, a szintén építész idősebb Rimanóczy Kálmán fia tervei alapján, Sztarill Ferenc, szintén nagyvárad neves építőmesterének kivitelezésében felépült az új, eklektikus stílusú, leginkább neoreneszánsznak mondható plébániatemplom. Az építkezés 1903 és 1905 között zajlott. Az 1876-ban felépített tornyot nem bontották le, hanem átalakították és még kettő tornyot húztak fel mellé.

A templomot Barátok templomaként is ismerik, mivel főhomlokzata az egykori Barátok utcára néz. A mellékhomlokzat pedig a Főutcával szemben magasodik. A templom részben összeépült a régóta ott álló rendházzal, úgyhogy azzal épületegyüttest alkot.

            A kereszthajós, oldalkápolnás templom főhomlokzatának kiemelkedő része az ötszintes középső torony, mely mellett két alacsonyabb torony áll. A középső torony földszintjében nyílik az egyenesen záródó bejárat, mely fölött ívszelvény látható, abban kőkereszttel. Az alsó szint felülete sávozott. A második szinten, a torony sarkain lizénák állnak, ablakait timpanonnal alakították ki. A harmadik szint felülete a földszinthez hasonlóan, sávozott, ablakai egyszerű, négyzet alakú nyílások. A negyedik szinten erkély fut körbe, melyekre a félkörívesen záródó ajtókon keresztül lehet kilépni. Mindegyik ajtó fölött toronyóra működik. Az ötödik szinten ugyancsak erkély és félköríves ajtók láthatók.

            A két oldalsó torony háromszintes, szintjeit bábos mellvéddel hangsúlyozott övpárkány jelöli, melyek a templom hajóján is körbefutnak. Az alsó két szint felülete sávozott, négyzetes és kör alakú ablakok törik át, harmadik szintjük a középső torony kialakítását követi. A tornyok között félköríves ablakok nyílnak.

            A mellékhomlokzat tagolását a két szélső toronyról továbbfutó bábos mellvéddel kialakított övpárkány osztja és ugyanilyen koronázópárkány zárja le. A falfelületeket sávozott lizénák osztják, köztük színes üvegezésű körablakok nyílnak. A kereszthajó félkör alakú alsó része egy mellékkápolna. A falfelület itt is megegyezik a mellékhajókéval.

            A főbejárat az előcsarnokba vezet, melyben az oszlopokon álló, boltozott orgonakarzat található. A hosszhajóban kompozitfejezettel ellátott pilaszterek tartják a boltozatot, a mellékkápolnák keresztboltozatosak, ezekbe a pilaszterek között nyíló ajtókon lehet bejutni. A hajók találkozásának négyzete fölött kupola domborodik. A szentély boltozata hevederes dongaboltozat, mely korinthoszi oszlopokon nyugszik.

            A templom legértékesebb berendezése a hat mellékoltár, a szószék és az oltárképek. 1876-ban az oltárokat is restaurálták, hibáikat kijavították. A templom ezek közül is kiemelkedő művészettörténeti emléke az 1750 körül faragott szószék, melynek márványozott, alsó részét aranyozott fafaragású ornamentika emeli ki.

            Az előzőleg itt állt barokk templom maradványa az épület alatt húzódó kripta, melyben az 1736-ban elhunyt, Okolicsányi János püspök is nyugszik. Emellett a templom körüli kertben számos síremlék található, melyek közül az egyik legérdekesebb a Fleischer Lujzika számára állított emlékmű. Ő a színművészeti akadémia növendéke volt, 17 évesen, 1908-ban hunyt el. Apja Fleischer József zenetanár 1914-ben, édesanyja 1934-ben követte, hármójuknak tiszteleg az utókor a keresztre támaszkodó fiatal lányalakkal és a felvésett sírverssel: "Virág voltál életedben, /Kedves, fehér gyönygvirág/S mint amannál, nálad is/Korán jött az elmúlás./Bús szüleid vérző szíve/Már nem kérhet egyebet,/ Mint odafent a mennyekben/Viszontlátni tégedet: ".