ismertető

Nagyvárad egyik jelentős műemléképületének, a Stern-palotának az építése a 20. század legelejére nyúlik vissza, mikor Stern Miklós a Városi Tanácstól megvásárolta a telket, melyen a ma is látható bérpalota magasodik magasodik. A vásárlás 1904-ben történt, a telekért Stern 82 600 koronát fizetett.

            A telken álló házat lebontották, helyén épült fel a palota, melyhez két terv is készült. Az első terveket, 1904. május 29-re, a fiatal, neves építészpáros, Komor Marcell és Jakab Dezső készítették Budapesten. Ők számos nagyváradi épület terveinek készítői, munkáik jelentős építészeti értéket képviselnek Európa szerte. Az első tervek szerint a ház két belső udvarral, két bejárattal rendelkezett volna, a két utcára néző udvaruknál két főlépcsőt, belül két melléklépcsőt alakítottak volna ki. A tervek azonban nem valósultak meg, újabb tervek elkészítésére kérte fel Stern Miklós a kor nagy építészeti alakját, ifjabb Rimanóczy Kálmánt, valamint Rendes Vilmost, akik 1904. július 23-ára elkészítették azokat a rajzokat, melyek alapján végül megvalósult a Stern-palota impozáns épülete. A második tervezőpáros munkájának néhány részletében felfedezhető az első tervek átértelmezése is.

            Stern Miklós 1904. június 30-án igényelt építési engedélyt, amit július 6-án megkapott. Mivel az engedély az első tervek benyújtása alapján lett elbírálva, Stern 1904. augusztus 10-én, az újabb, Rimanóczy-féle terveket benyújtva ismét építési engedélyért folyamodott, amit szintén pozitívan bíráltak el. Az építkezés gyorsan haladt, egy évvel később át is adhatták a palotát.

            A Stern-palota a városközpontban a Fő utcán áll, mely kereskedelmi szempontból Nagyvárad legfontosabb területe, melynek látképét a 20. század első tizenöt évében épült három épület határoz meg. A Fő utca 10-es szám alatt áll a Stern-palota, a Moskovits Miksa -palota a Széchenyi tér 2. alatt és az Apolló-palota, melyet a Fő utca 12 szám alá építettek fel. Mindhárom épületen megfigyelhető a kor bérpalota-építészetének jellemző kialakítása. Egy belső udvar köré épültek, földszinti részükön üzlethelyiségeket alakítottak ki, melyek üvegportálokkal néznek a Fő utcára, az emeleten pedig eltérő szobaszámmal és komfortfokozattal rendelkező bérlakások sora helyezkedik el. A Stern-palota emeleti részén kialakított bérelhető lakások szobaszáma kettő és hét között változott. Az egy vagy két szobából álló lakások az olcsóbb kategóriát képviselték, míg a kétszobásnál nagyobb lakások esetében a célközönség a módosabb polgári réteg volt, így ezeket a lakások sokkal felszereltebbek voltak, olyan helyiségek is tartoztak hozzájuk, mint mosdó és mellékhelyiség, valamint sok esetben cselédszoba is a lakások részét képezte.

            A Stern-palota főhomlokzata, mely a Fő utcával párhuzamosan fut, egységesnek tűnik, teljesen szimmetrikus és egy egységes épülettömböt mutat, holott maga az épület két külön részből áll. A főhomlokzat dekorálása lechneri formanyelven szólal meg, ahogy ez számos nagyváradi épületre jellemző, ugyanis Lechner Ödön nagy hatással volt a kor neves építészeire. A főhomlokzat vízszintesen három részre oszlik. Az alsó részét a földszint adja, melyet az üzletek kirakatai határoznak meg. A második vízszintes taktus az első és második emelt, melyek egybefüggő, vízszintes irányba teljesen tagolatlan felülettel egységesnek látszanak. A harmadik rész, a második emelet és a tető között kialakított virágmintás, gazdag és látványos növényi ornamentikával cifrázott díszítés, valamint a tetőzet. A földszint kirakatai egyenesen záródnak, ahogy az első és második emelt ablakai is. A rizalitok leszelt, oldalsó falszakaszában karcsú, félkörívesen záródó ablakok nyílnak, harmadik emeletükön kisebb méretű, félköríves záródású ablakok törik át a homlokzati falat. Függőleges irányban nyolc tengelyre osztható a főhomlokzat, melynek középső részét a toronyszerű kialakítás határozza meg.