ismertető

A Szamosújváron található Salamon-templom a város első kőtemploma, valamint ez az épület számít Erdély legrégebbi örmény-katolikus felekezet számára épült templomának. Építése 1723 és 1724 között zajlott, felszentelése Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére történt. Az építkezés előtörténetéről 1729-es keletkezésű, konkrét, írásos bizonyíték maradt fenn, egy latin és örmény nyelvű alapító okirat. Ez alapján elmondható, hogy Salamon, Simai Tódor fia, aki Szamosújvár akkori főbírája volt, valamint feleségének és fivérének és annak feleségének költségén épült a templom, három oltárral. A főoltárt a Boldogasszony, a déli mellékoltárt a Szenthtáromság, az északi mellékoltárt Világosító Szent Gergely tiszteletére szentelték fel. A templom mellé külön harangtornyot építettek. Ez szokás volt a korban, egész Európában épültek harangtornyok, kellő távolságra a templomtól. Még a messzi északon is található rá példa. De a haranglábak is hasonlók, ezekre is számos példa létezik. A Salamon templom harangtornya a templom falához kötődik, ám külön építésű. Az egész építményt kőfallal vették körbe. A falba építve a Szent Kereszt tiszteletére kápolnát alakítottak ki, és a templomkertben, azaz a cinteremben temetkeztek. Simai Salamon komoly kritériumokat állított az adománya mellé, ezeket az alapítólevélben jelölte meg. A templomra hagyományozott 2500 forint kamatjából különböző napokon a templom különböző oltáránál kellett misét mondani az ő, és családja lelki üdvéért. Simai Salamonnak nem volt természetes utódja, ezért a templomot testvérére, Simai Gergely tanácsosra hagyta, később annak leszármazottai örökölték. Az alapításról több felirat is megemlékezik. A templomtorony nyugati homlokzatán a latin és örmény nyelvű kőtábla például ilyen formában: Salamon et / Bogdany Tho / dor fratreS geR / mani uXORES eOrU[M ]/ Szirma et IulIanA / erexerunt propriIS / sumptibus hoc d[edi] / catA anunciataE Mariae V[irginis] b[eatae] Templu[M] ANNO 1724 (Salamon és Bogdán Tódor ikertestvérek feleségeikkel Szirmával és Júliával saját költségükön emeltették ezt a templomot Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére 1724-ben). Egy másik tábla, mely a szentélyben lévő freskó alatt található, örmény nyelvű és 1901-ből származik, magyarra fordítva íly módon tanúskodik az alapításról:„Ezt a templomot építtette Simai Salamon és Bogdán 1723-ban. Újíttatott 1751, 1797, 1841, 1899." A torony és a hajó találkozásánál végzett kutatások arra utalnak, hogy a két épület nem egyidőben készült, valószínűleg a tornyot a hajó és a szentély megépítét követően néhány évvel emelték. A torony az alapítólevél szerint 1729-re már készen volt. Valószínűsítehető az is, hogy a főbejárathoz a Bálványosvárról hozatott, későgótikus portikusz beépítése is a torony felépítésével egyidőben történt. A Szent Anna Társulat, mely a vallásos örmény asszonyok saját szervezete volt és 1729-ben alakult, 1732-ben kápolnát építtetett a templomhajó jobb oldali részéhez. Ennek a kápolnának eleinte saját bejárata volt, később alakítottak ki hozzá a templomból vágott bejáratot. A Szent Anna Társulat a kápolnába oltárt is emeltetett, melyet Szent Anna és Szent Joáchim tiszteletére szenteltek fel.

            A Salamon templomon 1751-ben, 1797-ben, majd egy nagyobb kihagyás után 1841-ben végeztek javításokat. Az ezeket követő, 1898-ban és 1899-ben zajlott restaurálás egy nagy hangvételű felújítás volt, melyet Bárány Lukács esperes-kanonok idején vittek véghez. Ekkor nem csupán felújítást végeztek, hanem bővítést is. A Szent Anna kápolnával szemben felépítették a Világosító Szent Gergely tiszteletére felszentelt kápolnát, új oltárokat készíttettek a régiek helyett, kifestették a templomot, boltozatát kidíszítették Szirmai Antal falképekkel. Ezt követően a templom felújítására 1960-ban és 1992-ben került sor. Ezen munkálatok emlékét a templombelsőben elhelyezett márványtáblák örökítik meg.

            A Salamon-templom Szamosújvár főterétől keleti irányban, egy kis alapterületű tér keleti részén emelkedik. A templom megjelenése kimondottan egyszerű, de érdekes, ugyanis sajátos stíluskeveredést mutat. A templomhoz alapvetően a betelpülő örmények a környékbeli gótikus templomok megjelenését vették alapul. Éppen ezért a templomuk a templomhajó, a nyolcszög három oldalával záródó szentély és a templomtorony együtteséből épül fel. A szentély északi részén kisméretű sekrestye található, a hajó északi és déli oldalához pedig félkörívesen záródó mellékkápolnák csatlakoznak. A templom főhomlokzatának legérdekesebb része a gótikus, szemöldökgyámos portálé és ennek kér oldalán álló szobrok, melyek Szent Szilveszter pápát és Világosító Szent Gergelyt ábrázolják. A szobrok valószínűleg a 18. században készültek, faragójuk ismeretlen.