Várfalva

Várfalva az Érchegység lábánál, az Aranyos folyó völgyében fekvő falu Tordától mindössze 12 km-re található, Kolozs megyében.

Elnevezése

A település fölött vár emelkedik. Minden bizonnyal innen származik a Várfalva elnevezés. Román nevének jelentése: moldvaiak, ami feltehetően egy román családnévből ered.

Története

Az első írásos források, melyek említést tesznek a településről a 11. századból származnak. Ezen források még castrum Turda-ként írnak róla, de a későbbiekben a Turdavar elnevezés is ismert. Már a római korban éltek itt emberek, akik várat építettek annak érdekében, hogy aranybányák jól védhetőek legyenek. A tatárok betörése elleni védekezés élére Fütyer kapitány állt.
A falu lakossága a unitárius vallású lett, akik birtokába került a régi templom. Az 1700-as években húzták fel saját kápolnájukat a katolikusok.
1910-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része magyar, jelentős román kisebbséggel.
Egészen 1920-ig képezte a Torockói járás részét Toldi-Aranyos vármegyében.
1992-es adatok arról árulkodnak, hogy a lakosság nagy része még mindig magyar, továbbra sem elhanyagolható azonban az itt élő román nemzetiségűek száma sem.

Látnivalók

• A településen álló unitárius templomot eredetileg román stílusban építették a 12. században. Szükségessé vált átalakítása, amit már az akkor uralkodó gótika stílusjegyeinek megfelelően tettek.
• A tordai vár maradványi itt láthatóak. Az első erre vonatkozó források a 11. századból származnak.
• Páratlan természeti szépségekkel találkozhatunk a környéken barangolva, hiszen nem messze a falutól fekszik az Aranyos sziklaszorosa és a Berkesi-hasadék, a Berkesi szurdok és vízesése. Örvénykő és Leánykő pedig a falusiak elmondása szerint számos mondának az ihletői.
  

Várfalva szülötte

a híres román folklorista Ioan Micu Moldovan.