ismertető

Gyergyószentmiklós oktatási életében a 19. és 20. század fordulóján fejlődés indult el. A középfokú oktatási intézmény létrehozását ez időben sokan támogatták, az igény egyre nőtt, ám számos akadály állt a megvalósítás útjában.

            1837-es tanácskozáson a város elöljárói a polgári fiúiskola állami fiúgimnáziummá alakítását szorgalmazták, de benyújtott határozatukat a Közoktatásügyi minisztérium elutasította. Csak sokkal később sikerült a minisztériumot meggyőzni. 1905-ben a városi tanács újabb közbenjárására a Közoktatásügyi minisztérium elfogadta a határozatot, de a kolozsvári tanfelügyelőség és Gyergyószentmiklós elöljárósága nem tudott megegyezni az alapítandó iskola profiljának ügyében. A hivatalos szervek a reáliskolát támogatták, mondván a kor követelményeinek jobban megfelelne, ám Gyergyószentmiklós lakossága a konzervatív oktatáshoz ragaszkodott, leginkább ezzel a kifogással: „egy speciális székely körben élő népnek, mint a mienk semmiképpen sem kell reáliskola".

            A gimnázium 1908-ban jöhetett csak létre, mikor a kolozsvári tanfelügyelőség elfogadta a helyiek akaratát és támogatta a konzervatív oktatáson alapuló gimnázium létrejöttét. Két gimnáziumi osztályt indítottak, de iskolaépület ekkor még nem állt rendelkezésre. A középfokú tanulmányokat végző diákok számára egyelőre a polgári fiúiskola termei szolgáltak az oktatás színhelyéül. Nagy megkönnyebbülés volt a gyergyószentmiklósiak számára a gimnáziumalapítás, ezt bizonyítja az örömteli hangvételű írás, a Gyergyó című lap 1908. augusztus 16-i számában: „Eloszlottak évtizedes kétségeinknek felhői, felderült a valóra vált remények napja: augusztus 11-én lefektették közművelődésünk templomának, a főgimnáziumnak szilárd alapkövét."

            A gimnázium épületének elkészültét az oktatási intézmény megalapításához hasonlóan számos akadály hátráltatta. 1908 decemberében az építendő iskolának a város egyik régi piacának helyén biztosítottak telket, melyen az előzetes tervek alapján következő év tavaszán elkezdődött volna az építkezés. De nem így lett, vizsgálatok indultak az állam és a város közötti telekadományozás hitelességéről, mely több, mint egy évig tartott. Mikor ez megoldódott, következtek a további problémák. Költségvetési gondok, a víz- és a csatornahálózat primitív, ócska állapota miatt még mindig nem kezdődhetett el az építkezés.

            Végre 1912-ben elindult az építkezés, a tervek elkészítésével. A minisztérium Orth Ambrus és Somló Emil budapesti építészeket kérte fel a tervezéssel, kiknek munkájára számos példa szolgáltatott referenciát (Postapalota Sopronban, Állami Felsőbb Leányiskola, Trencsén és még számos iskolaépület).

            A két tervező két tényezőtől tette függővé a kivitelezést: a Csere utcai patak elvezetése és a csatornázási munkálatok elvégzése volt e két feltétel. Az építési jogot, 1913 áprilisában, a Kereskedelemügyi Minisztériumban kiírt pályázaton Steiner József és társa cég nyerte el. A munkálatok ugyanezen év júliusában kezdődtek, irányítójuk Koch Károly építőmester volt. A már említett helyi lap, a Gyergyó rendszeres tudósítást közölt az építés menetéről. Ebből derül ki, hogy a munka november 9-én még nagy gyorsasággal haladt, ám a tél beálltával szüneteltetni kellett, ugyani hiába volt kedvező az időjárás, nem sikerült tető alá hozni az épületet időre. Az építkezést a következő év, azaz 1914 tavaszán indították újra, ám az épület előtti utca járdaszintjének meghatározása, a telekrendezés és a kerítés kialakítás újabb vitákhoz vezetett. Az első világháború kitörése miatt az építkezést bizonytalan időre szüneteltették. Az épület 1915. január 29-től a háborúban megsebesültek kezelésére rendezték be, fél évre 100 férőhelyes kórházzá alakították, majd ezt követően adták át, mint gimnáziumot. A Salamon Ernő Elméleti Líceum nevet 1968-ban vette fel, addig csak főgimnázium néven volt ismert.

            Az épület monumentálisnak számított. Alaprajza nyújtott téglalap alakú, melyhez további részeket toldottak a későbbiekben. A nyeregtetős épület főhomlokzatát három rizalitként előrelépő rész töri meg. A főbejárata, bélletes, enyhén csúcsíves, rusztikus kőlábazattal ellátott kapujával a román stílusú templomok főbejáratára emlékeztet.