Apolló-palota, Nagyvárad

Apolló-palota, Nagyvárad adatai:
cím:
Apolló-palota, Nagyvárad
Abafája
nyitva:
egész évben
ismertető

A jelenlegi Apolló-palota helyén a 19. században egy fogadó állt, mely szintén Apolló nevét viselte. A fogadót a város működtette, 1910-ben a Városi Tanács úgy határozott, hogy a telket, melyen ez a bizonyos fogadó áll, jobban hasznosítják. Az eladás és egy bérbe adható épület felépítése közül az utóbbit tartották jobb megoldásnak. 1911. júliusában elhatározták, hogy licitet írnak ki, melyre 1912-ben sor került. Az árverésen a legkedvezőbb ajánlat ifj. Rimanóczy Kálmán építésztől származott, így ő lett a nyertes, ám 1912. július 12-én elhunyt. Az építész özvegye Krausze Tibor, férjének egykori munkatársa kinevezését kérte a munkálatok felügyeletére a Városi Tanácstól. Krausze megkapta a kinevezést, 800 000 koronáért vállalta a munkát, melyhez utólag 80 000 korona kiegészítést kért, mely a mérnökökkel (Reisinger József, Rendes Vilmos) való ellentéthez vezetett. A helyi lapok 1913. ősz elején, nagyjából fél évre becsülték az épület befejezését, aminek felépítéséhez végül még egy évre volt szükség.

            A palota a város központjában, a legfontosabb kereskedelmi útvonala a hajdani Fő utcában, három utca találkozásánál, a téren helyezkedik el. A tér látképét három impozáns méretű és megjelenésű palota határozza meg, melyeket 1900 és 1914 között építettek fel, szecessziós stílusban. Ezek közül az egyik az Apolló-palota, a másik kettő a Stern palota és a Moskovits Miksa palota. A 20 századi nagyváradi bérházak közül az Apolló-palota az egyetlen, ami nem magánkezdeményezésre épült, hanem a Városi Tanács megrendelésére. A város bevételeinek növelése érdekében bérbe kívánta adni a palota helyiségeit, ám a világháború kitörése megnehezítette a bérlőkhöz jutást. Főleg a harmadik emeleten kialakított műhelyek és a három luxuslakást állt sokszor üresen.

            A palota egy belsőudvaros épület, telke szabálytalan négyszög alakú saroktelek. Főhomlokzata az egykori Fő utcára néz, oldalhomlokzata a Szaniszló utca felé. A magasföldszint felületét sávozott vakolat borítja, nyílásai egyenes záródású, nagyméretű kirakatok. Az alsó részt övpárkány zárja le. Az emeleti szinteken a vízszintes tagolást pilaszterek és köztük elhelyezkedő, különböző típusú ablakok adják. A két főhomlokzat találkozásánál hengeres, toronyszerű épületrész áll, mely háromtengelyes és a koronázópárkány fölé magasodó, díszes pilaszterek tagolják, tetejét hengeres bádogsisak fedi.

            A Fő utcára néző homlokzatát számos loggia, zárt és nyitott erkélyek váltakozása teszi mozgalmassá. A homlokzatot kilenc tengelyre lehet bontani, melyek nagyjából szimmetrikus elrendezésűek. A középrizalitot díszes fejezetű pilaszterek tagolják, tetejükön a koronázópárkány fölött női szobrok állnak. A Szaniszló utcára néző homlokzat nyolc tengely széles, melyek közül az első és a hetedik tengely rizalitszerűen előrelép.

            Az épület szintjei közötti közlekedést a Fő utcai szárnyban, az udvaron elhelyezkedő főlépcső, és a szemben lévő szárnyban kialakított hátsó lépcső biztosítja, valamint egy hátsó lépcsőház is kialakításra került. A belső udvari homlokzatokon, az első és a harmadik emeleten falazott mellvédes függőfolyosók láthatók. Az utcák felé néző homlokzaton magasföldszinttel is rendelkezik az épület, a belső udvari részen földszint, félemelet és két emelet található. Az utcai homlokzat földszintjén eredetileg üzlethelyiségek voltak, valamint a tervek készítője, ifj. Rimanóczy Kálmán építész egy kávézót is tervezett erre a szintre.

 

Fotók a régióból

Ajánlat
Borzont
Gyergyószárhegy
Ajnád
Zetelaki Víztározó