Bánffy-kastély, Válaszút

Bánffy-kastély, Válaszút adatai:
cím:
Bánffy-kastély, Válaszút
Válaszút
nyitva:
egész évben
ismertető

 

            Válaszút település első írásos forrásokban való említése viszonylag sokat váratott magára, 1325-ből származik. A korai forrásokban még Valazut névváltozattal említik. A Bánffy család birtokába 1405-ben került a település, mint a bonchidai birtok része. Arról egyelőre nincsenek feltárt bizonyítékok, hogy a Bánffy család udvarháza mikor épült fel Válaszúton, de feltételezhető, hogy a 18. század második felében már állt legalább egy lakhatásra használható része. Itt lakott báró Bánffy György (1739 – 1805), Doboka és Kraszna vármegye főispánja, feleségével Wesselényi Zsuzsannával(1743 – 1800). Bánffy György rezidenciájának emeleti nagytermében tartották 1792. és 1805. között Doboka vármegye gyűléseit és a levéltárat. Az első katonai felmérési térkép, mely 1769. és 1773. között készült el, a főút jobb oldalán egy "T" alakú épületet jelez, mely a jelenleg is látható kastély elődjének tekinthető. Ez az előzményépület rekonstruálható a 19. század elején (1809, 1812, 1821) készült inventáriumokból és még néhány korabeli forrásból. Ezekből kiderül, hogy a jelenlegi kastély elődje egy alápincézett épület volt, melynek középső részében egy emeleti nagytermet alakítottak ki. Az emeleti nagytermen, azaz Felső nagy palotán kívül más emeleti helyiség még nem volt készen.

Báró Bánffy György 1805-ben elhunyt, a válaszúti birtokot, fia, Zaránd megyei főispán, az ifjabbik báró Bánffy György (1772 – 1832) örökölte. A településen a Bánffy család grófi ágának is voltak birtokai. 1810-ben és 1812-ben báró Bánffy Ferenc árendába vette ki báró Bánffy Györgytől az egész birtokot, a rajta álló udvarházzal együtt. 1821-ben biztosan Bánffy György volt a kúria gazdája, de valószínűleg ez így volt egészen az 1832-ben bekövetkezett haláláig. Halála után fia, báró Bánffy Albert (1818 - 1886) csak 1850-ben lett a kestély birtokosa, egészen addig, korabeli újságcikk alapján állítható, gróf Bánffy Dénes (1776 – 1854) birtokolta. Egy 1842-ben kiadott album a válaszúti Bánffy kastélyt egy lovagvárhoz hasonlóan abrázolja. A metszetet Szathmári Papp Károly készítette a kastélyról. Gróf Bánffy Dénessel kapcsolatban egyes források azt állítják, a lovagvári kinézet is ő átalakításának az eredménye. Ezek szerint neogótikus stílusú kastéllyá alakíttata a kúriát, valamikor az 1820 és 1840 közötti időszakban. Ezt azonban egyetlen levéltári forrás sem erősíti meg és még csak utalást sem tesz rá, éppen ezért a metszet miatti tévedésnek is felfogható az átépítésről szóló állítás. Kelemen Lajos 1926-ban felhívta a figyelmet a tévedésre. A Szathmári által készített metszett ugyanis nem a Bánffy kastélyt, hanem a Kelemen Lajos által is leírt istálló épületét ábrázolja. Hiába a javítás, a történészek azóta is sokszor esnek abba a hibába, hogy átveszik a téves magyarázatot. Szóval mindebből kiderül, hogy gróf Bánffy Dénes nem építtete át gótikus stalusban a kúriát, hanem valószínűleg ő építtette várszerű istállót, mivel birtoklása idején Válaszúton tartották a bonchidai ménest. Az istálló valószínűleg az 1830-as években épült.

            A 18. századi kastélyon a források nem említenek nagyobb átépítéseket, a 19. század elején készült letárok alapján pedig azonosíthatóak az eredeti helyiségek is. A válaszúti Bánffy kastély az 1848-49-es szabadségharc alatt nagymértékben megrongálódott, újjáépíteno pedig csak valamikor 1859 előtt kezdték el. Az újjáépítések az új tulajdonos báró Bánffy György fiának, báró Bánffy Albernek megrendelésére kezdődtek meg. Bánffy Albert 1870-ben ismét javítási munkálatokba kezdett, melyhez Kerekes Márton építész segítségét kérte. Ebben az évben kötött házasságot báró Bánffy Ádám (1847 – 1887), Bánffy Albert és Esterházy Ágnes fia, Wesselényi Máriával. Az ifjú pár a válaszúti udvarházba költözött be.

            A kastély legjelentősebb átépítése báró Bánffy Ádám nevéhez fűződik. Az eredeti épületre emeletet építettek, valamint kialakították a jelenleg is látható, eklektikus homlokzati képet. 1887-ben báró Bánffy Ádám fia, báró Bánffy Albert (1871 – 1945) vette át a kúriát. Feleségével, Montbach Saroltával a 20. század elején nagy építkezésekbe kezdtek. Átépítették a tetőteret, kialakítottak néhány manzárdszobát, az utcai homlokzatba portikuszt emeltettek. A kastélyt a második világháború után államosították. Az 1960-as évek végén igénytelen módon átépítették a románok, iskolaépületet alakítottak ki benne. Egészen 2007-ig működött kisegítő iskolaként, ma bezárva és üresen áll, a Kolozs Megyei Tanács tulajdonát képezi, állapota egyre romlik.

 

Fotók a régióból

Ajánlat
Lápos
Solymosvár
Szászdálya
Magyarókereke