ismertető
Megye: Maros megye.
Erdély régió.
Backamadaras a
Középső-Nyárádmentén található Maros megyei községközpont, melyhez
közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak:
Nyárádbálintfalva és Szentgerice.
Marosvásárhely csupán 12
kilométerre van innen.
Elnevezése. .
.
minden bizonnyal a Backa hegycsúcsról ered. Ez a terület
ugyanis madarakban és erdőkben gazdag. Román neve
pasăre magyarra fordítva annyit tesz: madár.
Története röviden
Az első írásos forrás, mely
konkrét említést tesz a településről, a XIV. századból származik.
Ebben a forrásban még Bachka Madarasként olvashatunk róla.
A
lakosok eredetileg a székelyek voltak, akikre hatott a reformáció,
így reformátusok lettek.
Fontos szerepet játszottak a Rákóczi
szabadságharcban és az 1848-1849-es forradalomban és szabadságharcban
is.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar,
de nem elhanyagolható a románság, a cigányság és a németek száma sem.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum
pontjainak
ratifikálásáig képezte a Marosi alsó járás szerves részét Maros-Torda
vármegyében.
1992-es népszámlálási adatok arról tanúskodnak,
hogy a
domináns számú magyarság mellett élt itt román, cigány és német
nemzetiségű is.
Látnivalói
- A
faluközpontban oszlopos csorgót építettek.
- A Horváth család
építtette meg a XIX. században azt a kastélyt, mely a későbbiekben
községházként is funkcionált.
- Horváth Gábornéhoz köthető a
település római katolikus templomának megépítése.
- Előbb a
görög katolikusok, majd az ortodoxok használhatták a XX. században
épített templomot.
- A református templomot legutóbb a XIX.
században kellett restaurálni.
Itt született. . .
Backamadarasi Kiss Gergely professzor úr, akinek nevéhez nemcsak
a református templom építtetése fűződik, hanem a székelyudvarhelyi
református kollégium második alapítójának is szokták emlegetni.