Backamadaras

ismertető


Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Backamadaras a Középső-Nyárádmentén található Maros megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak:  Nyárádbálintfalva és Szentgerice.
Marosvásárhely csupán 12 kilométerre van innen.



Elnevezése. . .

minden bizonnyal a Backa hegycsúcsról ered. Ez a terület ugyanis madarakban és erdőkben gazdag. Román neve pasăre  magyarra fordítva annyit tesz: madár.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz a településről, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Bachka Madarasként olvashatunk róla.
A lakosok eredetileg a székelyek voltak, akikre hatott a reformáció, így reformátusok lettek.
Fontos szerepet játszottak a Rákóczi szabadságharcban és az 1848-1849-es forradalomban és szabadságharcban is.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható a románság, a cigányság és a németek száma sem.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Marosi alsó járás szerves részét Maros-Torda vármegyében.

1992-es népszámlálási adatok arról tanúskodnak, hogy  a domináns számú magyarság mellett  élt itt román, cigány és német nemzetiségű is.


Látnivalói

  • A faluközpontban oszlopos csorgót építettek.
  • A Horváth család építtette meg a XIX. században azt a kastélyt, mely a későbbiekben községházként is funkcionált.
  • Horváth Gábornéhoz köthető a település római katolikus templomának megépítése.
  • Előbb a görög katolikusok, majd az ortodoxok használhatták a XX. században épített templomot.
  • A református templomot legutóbb a XIX. században kellett restaurálni.

Itt született. . .

Backamadarasi Kiss Gergely professzor úr, akinek nevéhez nemcsak a református templom építtetése fűződik, hanem a székelyudvarhelyi református kollégium második alapítójának is szokták emlegetni.