Megye: Fehér megye.
Erdély régió.
Boroskrakkó az erdélyi
Érchegység lábánál fekvő községközpont, , mely Gyulafehérvártól
csupán 16 kilométerre található, északra.
Elnevezése:
Minden bizonnyal egy
szláv szóból ered, a krikov annyit tesz: zajos.
Története röviden:
Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII.
századból származik. Ebben a forrásban még Karakoként
olvashatunk
róla. Az idők során több névalakja is ismert: Krakow,
Crako, Karko.
A lakosságot az itt letelepült
szászok alkották. II. András decretuma alapján nem tartoztak az
erdélyi vajda fennhatósága alá, nem adóztak, vámmentességet is
kaptak. A lakosság fő tevékenysége a bortermelés volt, az egyik
legfontosabb borvidékké nőtte ki magát. IV. Béla engedélyezte, hogy
bíráikat maguk választhassák.
Az 1500-as években a lakosságot
illetően a katolikus magyarság száma dominált. A reformációt követően
fogékonyak lettek az új hitre.
A XVIII. században a Teleki család
lett a terület birtokosa. 1848-ban benedeki és krakkói nemzetőrség
alakult.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum
pontjainak ratifikálásáig képezte a Fehér majd Alsó-Fehér vármegye
szerves részét.
Lakosság:
1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem
elhanyagolható az itt élő magyar kisebbség számaránya sem.
2002-es statisztikák arról árulkodnak, domináns számú románság élt
itt. Csupán néhány ember vallotta ekkor egyéb nemzetiségűnek magát.