ismertető

Megye: Arad megye.
Erdély régió.

Borossebes a Fehér-Körös jobb partján, a Sebes patak torkolatánál fekvő Arad megyei település, Borosjenőtől csupán 22 kilométerre található.


Elnevezése:
Minden bizonnyal az itt folyó Sebes patakról ered. (értve ezalatt: sebes, gyors)

Története röviden:

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XVI. századból származik.
Az 1500-as években mezővárossá nyilvánították, előbb Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott. A török támadások Borossebest sem kímélték. Báthory Zsigmondnak csak 1579-ben sikerült visszfoglalni. Az 1700-as évektől lett jelentős vasércfeldolgozása, majd a század közepén lett Rajnald modenai herceg uradalmának központja. Ebben az időszakban bár éltek itt román nemzetiségűek, még a magyarság számaránya volt jelentősebb. A  gr. Königsegg-Rottenfels család XIX. századtól kaparintotta meg, majd a század végén gr. Wenckheim Frigyes vásárolta fel az egész uradalmat. A település szempontjából ez hasznosnak mondható, hiszen az ipar dinamikusan fejlődött, a gróf jelentős vasgyárbővítésekbe kezdett, az ipari forradalmak találmányai mindinkább szélesebb körben terjedtek el, villanyvilágítást vezettek be, vasúthálózat épült ki, a burkolókő kitermelés jelentős méreteket öltött.
1893-ban Ferenc József itt tartott hadgyakorlatot.


Lakosság:

1900-as összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható az itt élő román kisebbség számaránya sem, tekintve, hogy majdnem ugyanannyian voltak, mint a magyarok.
2002-es statisztikák arról árulkodnak, hogy az akkora már domináns számú románság, a kisebbsége kerülő  magyarok mellett ekkor már cigányok is éltek itt.