Csíkmadaras

ismertető


Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

Csíkmadaras Az Old folyó partján Hargita megyei község, mely közigazgatásilag Csíkdánfalvához tartozott. Majd 2000 után önálló lett. Csíkszereda csupán 16 km-re míg  Gyergyószentmiklós 36 km-re található innen. A falu a Csík-havasok által körülzárt medencében fekszik.


Elnevezése

Nevét valószínűleg a községben őshonos több madárfajról kapta. Mások szerint solymászok éltek itt tehát neve ebből is eredhet.

Története röviden

Először a XIV. században említik. A monda szerint a falu eredeti helye Hámorkert volt. Lakosai feltehetőleg nehézfém bányászattal keresték kenyerüket, így fejedelmi monopólium lett. A község nyugati határrészét mai napig Hámornak hívják. A vasércek megolvasztásáért a lakóknak Hámorra kellett menniük. A vas a XVIII. századra elfogyott, így a falu a fazekasság központja lett. A XIX. századra ez is megszűnt. Ma azonban kifogyhatatlan termálvízzel, vas és andezit bányákkal rendelkezik. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar. A település egészen 1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Felcsíki járás szerves részét. Csík vármegyében.

Látnivalói

  • A XVIII. században építették római katolikus templomát, azonban csak a XIX. században lett felszentelve. Tornya szintén a XVIII. századból való.
  • Mai kápolnája a XX. század végén épült, a régi kápolna helyére, és a Szent Antal nevet viseli. A Fejedelem kertjében található.
  • A falu határában található a Madarasi-Hargita, mely 1800 méter körüli magasságával a Hargita-hegység legmagasabb csúcsa.

Híres emberei

  • Itt született és halt meg Kis Ferenc honvédfőnagy, és katonai szakíró.
  • Itt született a XIX. században. A híres helytörténész Cs. Bogács Dénes.