Györgyfalva

ismertető


Megye: Kolozs megye.
Erdély régió.

Györgyfalva, a romániai  Kolozsvár vármegyében található település, melynek érdekessége, hogy lakosainak túlnyomó része napjainkban is magyar nemzetiségű.  

Története röviden

A falu gazdaságának egyik meghatározó tényezője, határától nem messze elterülő gyümölcsösök, melyek hosszú évszázadok óta az élelemellátás biztos forrásainak minősülnek. A  település románul Gheorghieni. Egyesek az itt lakók közül úgy gondolják, hogy a falu eredetileg nem itt terült el, csak a tatát-török offenzíva elől menekülő lakosság a régi területet elhagyván, ide menekültek György pásztor vezetésével. Az új terület központja a napjainkban is megtekinthető település falukútja köré szerveződött.

A legenda olyannyira szervez részét képezi az itt élők életében, hogy a falu körüli terület a Várhegy, Templomdomb elnevezést viseli. Az itt található forrás vizébe hajították az egykori templom harangját.

A györgyfalvi népviselet és régi néphagyományok

Hasonlatos a kalotaszegihez, de bizonyos vonások nem egyeznek. Napjainkban már csak ünnepnapokon öltöznek népviseleti ruhákba. Fontos momentum az emberek életében a konfirmálás, melyen pártában kell megjelenni. Az ingek gallérja piros, fekete és sárga pamutfonallal kiöltött és erre veszik fel a fekete bársonyból készített díszes mellényt. Kivételes ünnepnapokon a mellényt fehér báránybőrből készített irhát viselnek. Az irhán páratlan szépségű hímzett virágmotívum díszíti.
A felsinget csak ünnepnap és kizárólag napsütéses időben viselik. Borúsabb ünnepnapokon a szoknyát veszik fel. A felsing vagy a szoknya elé kötik a sokféle változatú kötőt, amit ruhának is neveznek. A lányok az ünnepi viselethez zöld tulipánokkal ékesített piros csizmát hordanak. Az öltözetet többsoros, színes gyöngysor egészíti ki.


Ami a férfiakat illeti, az ünnepi viselet egy ún. bűgatya, mely vászon vagy gyolcs alapanyagú. Fekete és sárga cérnával díszítést készítenek bele. Az ing vászon alapanyagú. Díszítése fekete-sárga fejtővel ellátott, majd erre még ún. mejjrevalót húznak, mely a mellénynek feleltethető meg. A nadrág alá pedig selyemkötőt hordanak, ami különböző színekben volt.


A nyakravaló is tipikusan férfi viselet, mely készülhet klottból, és díszíthetik rojttal. A fejükre kalapot tesznek, melyre a kedvesüktől kapott bokrétát tűznek és ezt még különböző tollakkal tarkítják. A bekercs azt a típusú ruházatot jelentette, melyet a XX. század első felében, a világháborúk idején hordtak a legények, általában téli hónapokban, a hideg beköszöntével.

Többen is kifogásolták ezt a fajta viseletet, hiszen merőben más volt, mint az addigiak.

Akkoriban sokan alkalmazták azt a módszert, hogy bútoraikat nemes egyszerűséggel megfestették, hiszen ez hozzátartozott, ha a leány férjhez ment és hozományt kellett magával vinnie. Ezen tulajdonképp konyhaszekrényt, ruhásszekrényt, ládát értünk, az ágy beszerzése viszont a férj feladataihoz tartozott.  


Jeles napok ünnepek


  • Szent Márton nap
  • Nagypéntek
  • Szent György napi búzaszentelés
Ezen jeles alkalmakkor a falu valamennyi lakosa népviseletben, zászlókkal a kezükben vonultak ki a településhatárhoz, ahol az aktuális tiszteletes áldotta meg a búzamezőt az eget és áldást kér  a település valamennyi lakosára, házára, rokonságára. A hagyomány gyakoriságának alábbhagyásával hozzák összefüggésbe a termelés hanyatlását.

Az anyagilag hátrányos helyzetűek, akiknek nincs pénzük eltemettetni hozzátartozóikat, a település határától nem messze található területen emelnek beton síremléket az elhunytaknak és zöld téglákkal veszik körül az adott részt. Sajnos ezen sírok megjelölése elmarad.

Fotók a régióból

Programok
Szilágycseh, 2018. dec. 29.-2018. jan. 2.

Ajánlat
Szováta
Csíkménaság