Harasztos

ismertető


Megye: Kolozs megye.
Erdély régió.

Harasztos a Keresztesmező síkság keleti felében, a Tóhely-völgyének északról érkező patakja mellett fekvő Kolozs megyei falu. Torda innen csupán 11 kilométerre található, délkeleti irányban.


Földrajzi elhelyezkedése:

Ahhoz, hogy fekvését a teljesség igényével meg tudjuk határozni, segítséget nyújt Orbán Balázs műve, melyben precízen beszámol a szóban forgó falu természeti adottságairól és egyéb paramétereiről is:

„A Keresztesmező fölött elterülő Bogáth déli oldalán hegylánczolat nyúlik el; végső kifutványa ez a Székelykő előhegyeinek, mely az Aranyos jobb partja mellett vékony keskenyen nyomul le, azután a Létom pataka völgye és a Maros között elterjeszkedve oly hegy-háromszöget alkot, melynek Maros által mosott keleti alján Kocsárd, Földvár és Veresmart helyezkedett el; déli végcsúcsánál – hol a Létom völgye a Maroséval egybeolvad – fekszik Felvincz, mig a központján levő hegykebelbe Harasztos rejtőzködik. Ezen rejtett hegykebelből kis csermelyke indul keletnek, szűk völgyének Maros terére nyiló torkolatja éppen Kocsárd alsó végénél van, hol a kártékony patakocska Roszpataknak neveztetik, ellentétben a csak áldást hozó Jópatakkal. . . Fél órával fennebb, hol a völgy kétfelé ágazik, találjuk az erdők zöld keretében igen regényesen fekvő Harasztost. Mindazok, kik Aranyosszéknek az 1289. adománylevélben előforduló helységek mi- és hollétét nyomozták, egyértelmüleg azt állitják, hogy az adománylevélben előforduló Hori ugyanazonos Harasztossal, mig ellenben a harasztosi néphagyomány azt tartja, hogy Harasztos két faluból az Aranyos melletti fensík szélén feküdt Bogáthból és a Roszpatak völgyében alább feküdt Horiból alakult, mindkét falut ellenség dúlta fel, s egy helyre huzódott lakói ugy épiték a mostani Harasztost, mely nevét erdőségeiről, vagyis harasztról nyerte, de a beolvadt Hori emlékét is fentartották, a mennyiben Harasztost régibb okiratokban gyakran találjuk Hori-Harasztos néven, sőt a harasztosiak még ma is igy nevezik. E hagyomány támogatására mutatják most is Harasztoson pár ezer lépéssel alul Hori fekhelyét, igen temploma nyomait, melyet ma is Pusztatemplomnak neveznek, s faltöredékei még most is kivehetők. A hagyomány e templom elpusztulását a kuruczvilág idejére teszi, midőn a templomban imádkozó népet az ellenség váratlanul meglepvén leölte, ez okon mutatkozik oly sok embercsont a puszta templom körül. . . Harasztos alakulása nagyon régi időkben történhetett, mert 1319-ben Károly király az Ipoch András notájával koronára szállt számos jószágokat, s azok közt a harasztosit is szirmiai gr. Tamásnak (Farkas fia, ki később Erdély vajdájává lett) adományozza és ismét a pápai dézmák regestruma 1332. és 1333. évi rovatában Harasztost Harastus és Hazartus néven szintén feltalálhatjuk. Ugyanezen jószág lehetett az, melynek birtokában Bethlen Gábor 1620-ban Kassáról kiadott uj donatiójával harasztosi Litterati Balázst és nejét Földvári Zsófiát megerősiti. Ezt birta később a Felvinczi és Orbán család, melynek kezéből a Thoroczkaiak, ezekéről Zeykek kezére ment át. Ezen uri birtok mellett Harasztos többi részét szabad székelyek birták. Harasztosnak két völgyébe felnyuló két útczája van, egyiken Halom-, másikát Medgyes-útczának nevezik, mindkettő a régi székely nemek emlékét védi, mutatva azt, hogy Aranyosszékre a Halom és Medgyes nemből is települtek. A katholikusok temploma a két völgy közti magaslaton, a reformátusoké alább fekszik. Harasztos ős lakói mind szabad székelyek és reformátusok voltak, a katholikus hivek azon czigányoktól származnak, kiket Aranyosszék egykori főkirálybirái, a két b. Orbán Elek telepitettek oda. Ők épitették a kath. templomot, s látták el fekvő birtok és adományokkal. . . Meg kell emlékeznünk még a harasztosi református egyházközség jeles népiskolájáról, melynek igen csinos helyisége özv. Zeyk Józsefné gr. Toroczkai Julia által ajándékozott telekre épült. Az egyházat gazdag adománynyal látta el Tanko János és Ilona leánya, ezen alapból épült iskolaház és tanitói lak, s állittatott be egy a tanitást vezető segédpap. Igy vettetett meg a népnevelés alapja Harasztoson, melynek üdvös eredménye népének értelmiségében már is jótékonyan jelentkezik. Harasztoson felül a falu felső végétől alig 700 lépésnyire vonul el a Salinaetól (Torda) Maros terére, s onnan Apulumba ment római út az ecclesia erdeje alatt, azután a falu völgyén át a Kada völgyére, onnan a Sára patakán fel a földvári Kövesre, s a Roszpatak völgyén száll le Kocsárdhoz, hol a fehérvár-vásárhelyi vasútvonallal egyesül. ”

Nevének eredete

Neve a régi magyar kocsányos tölgy értelműharaszt főnévből ered.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XVIII. századból származik és Horyként írja le. A későbbiekben Haratus névalakja is ismert. Már a XIV. században templommal rendelkezett, ezt támasztja alá a Pusztatemplom helységnév is.


Lakosság:
1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható az itt élő román kisebbség számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság mellett magyarok is éltek még itt.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Felvinci járás szerves részét Torda-Aranyos vármegyében

Látnivalói

  • Az egykori kastély az Orbán család tulajdona volt, később pedig a Toroczkay család birtokolta.
  • XVIII. századi katolikus temploma. Ez a XX. század elején égett le.
  • A református templom is leégett a XIX. században, de három évvel a tűzvész után helyreállították.

    Itt születtek:

    • Murádin Jenő művészettörténész a XX. században
    • Murádin László nyelvész
    • Nagy Enikő kolozsvári festő, iparművész.

    Fotók a régióból

    Ajánlat
    Kézdialmás
    Aknasugatag
    Kalotaszentkirály