Megye: Kolozs megye.
Erdély
régió.
Harasztos a Keresztesmező síkság keleti
felében, a Tóhely-völgyének északról érkező patakja mellett fekvő
Kolozs megyei falu. Torda innen csupán 11 kilométerre található,
délkeleti irányban.
Földrajzi
elhelyezkedése:
Ahhoz, hogy fekvését a teljesség
igényével meg tudjuk határozni, segítséget nyújt Orbán Balázs műve,
melyben precízen beszámol a szóban forgó falu természeti adottságairól
és egyéb paramétereiről is:
„A Keresztesmező fölött elterülő Bogáth déli oldalán
hegylánczolat
nyúlik el; végső kifutványa ez a Székelykő előhegyeinek, mely az
Aranyos
jobb partja mellett vékony keskenyen nyomul le, azután a Létom
pataka
völgye és a Maros között elterjeszkedve oly hegy-háromszöget alkot,
melynek Maros által mosott keleti alján Kocsárd, Földvár és Veresmart
helyezkedett el; déli végcsúcsánál – hol a Létom völgye a
Maroséval
egybeolvad – fekszik Felvincz, mig a központján levő
hegykebelbe
Harasztos rejtőzködik. Ezen rejtett hegykebelből kis csermelyke indul
keletnek, szűk völgyének Maros terére nyiló torkolatja éppen Kocsárd
alsó végénél van, hol a kártékony patakocska Roszpataknak neveztetik,
ellentétben a csak áldást hozó Jópatakkal. . . Fél órával fennebb,
hol a
völgy kétfelé ágazik, találjuk az erdők zöld keretében igen
regényesen
fekvő Harasztost. Mindazok, kik Aranyosszéknek az 1289.
adománylevélben
előforduló helységek mi- és hollétét nyomozták, egyértelmüleg azt
állitják, hogy az adománylevélben előforduló Hori ugyanazonos
Harasztossal, mig ellenben a harasztosi néphagyomány azt tartja,
hogy
Harasztos két faluból az Aranyos melletti fensík szélén feküdt
Bogáthból
és a Roszpatak völgyében alább feküdt Horiból alakult, mindkét falut
ellenség dúlta fel, s egy helyre huzódott lakói ugy épiték a mostani
Harasztost, mely nevét erdőségeiről, vagyis harasztról nyerte, de a
beolvadt Hori emlékét is fentartották, a mennyiben Harasztost régibb
okiratokban gyakran találjuk Hori-Harasztos néven, sőt a harasztosiak
még ma is igy nevezik. E hagyomány támogatására mutatják most is
Harasztoson pár ezer lépéssel alul Hori fekhelyét, igen temploma
nyomait, melyet ma is Pusztatemplomnak neveznek, s faltöredékei még
most
is kivehetők. A hagyomány e templom elpusztulását a kuruczvilág
idejére
teszi, midőn a templomban imádkozó népet az ellenség váratlanul
meglepvén leölte, ez okon mutatkozik oly sok embercsont a puszta
templom
körül. . . Harasztos alakulása nagyon régi időkben történhetett,
mert
1319-ben Károly király az Ipoch András notájával koronára szállt
számos
jószágokat, s azok közt a harasztosit is szirmiai gr. Tamásnak
(Farkas
fia, ki később Erdély vajdájává lett) adományozza és ismét a pápai
dézmák regestruma 1332. és 1333. évi rovatában Harasztost Harastus
és
Hazartus néven szintén feltalálhatjuk. Ugyanezen jószág lehetett az,
melynek birtokában Bethlen Gábor 1620-ban Kassáról kiadott uj
donatiójával harasztosi Litterati Balázst és nejét Földvári Zsófiát
megerősiti. Ezt birta később a Felvinczi és Orbán család, melynek
kezéből a Thoroczkaiak, ezekéről Zeykek kezére ment át. Ezen uri
birtok
mellett Harasztos többi részét szabad székelyek birták. Harasztosnak
két
völgyébe felnyuló két útczája van, egyiken Halom-, másikát
Medgyes-útczának nevezik, mindkettő a régi székely nemek emlékét
védi,
mutatva azt, hogy Aranyosszékre a Halom és Medgyes nemből is
települtek.
A katholikusok temploma a két völgy közti magaslaton, a
reformátusoké
alább fekszik. Harasztos ős lakói mind szabad székelyek és
reformátusok
voltak, a katholikus hivek azon czigányoktól származnak, kiket
Aranyosszék egykori főkirálybirái, a két b. Orbán Elek telepitettek
oda.
Ők épitették a kath. templomot, s látták el fekvő birtok és
adományokkal. . . Meg kell emlékeznünk még a harasztosi református
egyházközség jeles népiskolájáról, melynek igen csinos helyisége özv.
Zeyk Józsefné gr. Toroczkai Julia által ajándékozott telekre épült.
Az
egyházat gazdag adománynyal látta el Tanko János és Ilona leánya,
ezen
alapból épült iskolaház és tanitói lak, s állittatott be egy a
tanitást
vezető segédpap. Igy vettetett meg a népnevelés alapja Harasztoson,
melynek üdvös eredménye népének értelmiségében már is jótékonyan
jelentkezik. Harasztoson felül a falu felső végétől alig 700
lépésnyire
vonul el a Salinaetól (Torda) Maros terére, s onnan Apulumba ment
római
út az ecclesia erdeje alatt, azután a falu völgyén át a Kada
völgyére,
onnan a Sára patakán fel a földvári Kövesre, s a Roszpatak völgyén
száll
le Kocsárdhoz, hol a fehérvár-vásárhelyi vasútvonallal egyesül.
”
Az első írásos forrás, mely konkrét
említést tesz róla, a XVIII. századból származik és Horyként írja
le. A későbbiekben Haratus névalakja is ismert. Már a XIV.
században templommal rendelkezett, ezt támasztja alá a Pusztatemplom
helységnév is.
Lakosság:
1910-es összeírások alapján a lakosság
nagy része magyar, de nem elhanyagolható az itt élő román kisebbség
számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a
domináns számú románság mellett magyarok is éltek még itt.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Felvinci járás szerves részét Torda-Aranyos vármegyében