Jód

Útvonaltervező

ismertető

Megye: Máramaros megye.
Erdély régió.

Jód a szintén Jód nevű patak partján fekvő falu, amely Máramarosszigettől mindössze 51 km-re található Máramaros megyében. A Gutin-hegység közelsége miatt a külterület nagy részét a hegység legelői és erdők övezik.

Nevének eredete

Nevét, amely a 'folyóvíz' jelentésű ómagyar jó szó -d képzős alakja, a patak nevéről kapta, amely mellett létrejött. Első említése 1365-ből való (Jood).

Története

A középkorban román kisnemesi falu. A "felső" templom előzménye mellett álló kolostori iskolában keletkezett 1391-92-ben az ún. Zbornicul de la Ieud, a legrégibb írásos román nyelvemlék. A 20. század folyamán híres cigányzenészei több tájegység népzenéjét játszották, rendszeres vendégek voltak a Lápos-vidéken, az Avas-vidéken és Hosszúmezőn. <ref>[1]</ref> 1913-ban Bartók Béla is gyűjtött itt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Izavölgyi járásához tartozott.

Jelene

Az egyik leghagyományőrzőbb máramarosi falu. A családokban jellemző az igen sok gyermek. Híresek halotti szokásai. <ref>Feldolgozásuk Gail Kligman: The Wedding of the Dead. Berkeley – Los Angeles – London, 1992, ISBN 0520069641 </ref><br>A legfontosabb megélhetési források az állattenyésztés, a népi kézműipar és a turizmus.

Lakossága:

Az 1910-es népszámlálási adatok arról számolnak be, hogy a lakosság nagy része román, jelentős német, magyar kisebbséggel. Vallást illetően az emberek döntő százaléka a görög katolikus vallást ápolja, de jelentős a zsidó vallást követők száma is.

1992-ben a lakosság 100%-a román nemzetiségű és nagy részük az ortodox felekezethez tartoznak. 4492 lakosából mindössze 260 fő görög katolikus.